A földgázkereskedő cégekre hárítja a kormány az április elejére beígért 6,5 százalékos rezsicsökkentés költségeit. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének a rendelete ugyanis úgy alakítja át a rendszerhasználati tarifákat, hogy a jövőben a szolgáltatóknak magasabb úgynevezett forgalomarányos tarifát kelljen majd fizetniük a gázhálózatokat fenntartó cégeknek, miközben a lakossági gázdíjak az előírt mértékben mérséklődnek. A jövő hónap elejétől jelentkező pluszköltség idén várhatóan mintegy kétmilliárd forinttal terheli majd meg a gázkereskedő vállalatok kasszáját - tudtuk meg iparági szakértőktől.
A piacot nem érte váratlanul, hogy ismét a gázforgalmazók húzzák a rövidebbet, miután a Fidesz-kormány az eddigi árkorlátozásaival is elsősorban az energiakereskedelemmel fogalakozó vállalatokat tette veszteségessé a lakossági a szektorban, a hálózatokat működtető cégekre kisebb teher jutott. Emlékezetes: az Európai Unió még 1999-ben tette kötelezővé, hogy az energetikai konszernnek külön vállalkozásba szervezzék az energiatermelő, -szállító, és kereskedelmi tevékenységüket az energiapiaci liberalizáció elősegítésére. Így ma már minden piaci szereplő számára - beleértve az adott áram-, vagy csővezeték tulajdonosát is - egyformán biztosított a szállítási lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi energetikai társaság azonos feltételekkel és díjszabásért kap lehetőséget az áram- és gázhálózatok használatára, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosa.
A szakemberek szerint éppen emiatt tűnik értelmetlennek a kormányzat azon törekvése, hogy államosítsa a vezetékeket üzemeltető vállalatokat. Miután a többi piacon lévő céghez hasonlóan az állami vállalatok jelenleg is korlátozások nélkül igénybe vehetik az áram- és gázszállító hálózatokat, emiatt felesleges megvásárolni azokat. Emellett a rendszerüzemeltető társaságok hatalmas vagyonnal rendelkeznek, így azok állami tulajdonba vonása drága mulatság lenne. A hazai áram- és gázellátó hálózatok értéke ezermilliárdokban mérhető. Vagyis óriási mennyiségű pénzt kell kivenni az adózók zsebéből ahhoz, hogy állami kézbe kerüljenek a hálózati cégek.
Miközben semmi remény nincs arra, hogy ez a kiadás valaha is megtérül a társadalomnak, miután a kormány deklaráltan nonprofit alapon kívánja működtetni az egész közműszolgáltatási szektort, beleértve az energetikai ágazatot is. Az pedig további gondok forrása lesz, hogy a hálózatok fenntartása éves szinten több tízmilliárd forintos kiadással jár, amit az államosítást követően ugyancsak a családoknak kell majd viselniük az eddigi külföldi tulajdonosok helyett.
Elemzők úgy vélik: félő, hogy az állami tulajdonba kerülő energetikai cégek a későbbiekben a Fidesz kifizetőhelyeiként működnek majd. Vagyis az államosítás erőteljesen növeli majd a korrupciót, és elősegíti a társaságok gazdálkodásának az átláthatatlanságát. Ez utóbbinak a lehetőségét bővíti az úgynevezett üvegzsebtörvény nemrégi módosítása, amely megtöbbszörözi azoknak a dokumentumoknak a körét, amelyeket például üzleti titokra hivatkozva visszatarthatnak az állami tulajdonú vállalatok.
Az első magyar
Orbán Viktor kormányfő tegnap a PécsMa portálnak adott interjújában a létrehozni tervezett állami óriás-közműszolgáltató nevét. A miniszeternök közölte: nem sokára lesz Magyarországon egy új vállalat, amit mi csak úgy hívunk, hogy "Első Magyar Közszolgáltató Vállalat", aminek az lesz a dolga, hogy úgy adjon az embereknek energiát - háztartásoknak és a vállalkozásoknak is -, hogy nem akar ezzel profitra szert tenni. Ezzel szeretnénk - a 3. rezsicsökkentés után - egy újabb komoly árzuhanást elérni - mondta.