Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az uniós külügyi tárcavezetők ülése során elmondta, 13 orosz és nyolc krími politikus került fel az unió tiltólistájára. Befagyasztották vagyonukat, s nem utazhatnak majd be az EU területére. A szankciók a két nagy orosz olajcég, a Gazprom és a Rosznyeft vezetőjét, Alekszej Millert és Igor Szecsint is érintik - értesült az orosz Vedomosztyi című lap. Az intézkedés egyelőre fél évre szól, de meghosszabbítható.
Az Egyesült Államok hét orosz és négy ukrán politikus vagyonát fagyasztotta be, köztük Valentyina Matvijenkoét, az orosz föderációs tanács elnökét, Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnökhelyettesét. A szankciókkal sújtott politikusok listájára felkerült Viktor Janukovics volt ukrán elnök és az oroszbarát krími kormányzat feje. Barack Obama amerikai elnök azt közölte, Washington szükség esetén kész újabb szankciók elfogadására. Hozzátette, a nemzetközi közösségekkel együttműködve megvédik Ukrajna szuverenitását. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a válság békés megoldására szólított fel.
Steinmeier tegnap azt közölte, Moszkvának mielőbb a félszigetre kell engednie az EBESZ megfigyelő csoportját. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint 700-1000 EBESZ-szakértőt kell Ukrajnába küldeni. A jelek szerint azonban Oroszország teljesen mást ért közvetítésen, Az orosz vezetés ugyanis olyan "támogatói csoport" életre hívására tett javaslatot, amelynek az lenne a feladata, hogy elfogadtassa Kijevvel a népszavazás eredményét. Ukrajna elfogadhatatlannak nevezte az orosz felvetést.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ma, magyar idő szerint délben beszél a krími helyzetről - közölte az Interfax hírügynökség. A krími parlament tegnap zöld utat adott az Oroszországhoz való csatlakozáshoz. A 85 képviselő egyhangúan szavazott a Moszkvához való csatlakozásra. Döntés született arról, hogy fizetőeszközként bevezetik a rubelt, az ukrán valuta, a hrivnya 2016. január 1-ig párhuzamosan használható. A félsziget március 30-tól a moszkvai időzónához csatlakozik.
Kijev technikai támogatást kért a NATO-tól. Andrej Descsica ukrán külügyminiszter kiemelte, "nem katonai segítséget kérvényeztünk". Kijev azt is közölte, hogy az ukrán hadsereg továbbra is a Krímen marad. A félsziget parlamentjének elnöke előzőleg felszólította Ukrajnát, ürítse ki katonai támaszpontjait. Kijev közölte továbbá azt is, negyvenezer tartalékost kíván behívni a hadseregbe. Ennek fele a hadsereghez kerül, másik fele pedig az újonnan megalakított nemzeti gárda tagja lesz.
Bár jelenleg az oroszok túlnyomó része ünnepel, miután a Krímben 96,6 százalék voksolt a Moszkvához való csatlakozás mellett, szakértők szerint gazdaságilag Moszkva csak ráfizethet az egyesülésre. Oroszországban idén a bizonytalanság miatt elkerülhetetlennek tűnik a recesszió. A Krím idén lemondhat a turizmusból származó bevételekről. A mezőgazdaság, amely szintén fontos bevételi forrás lehetne, jelentős mértékben függ Ukrajnától, hiszen Kijevtől kapja a az elektromos áramot.
Súlyos gondot jelent, hogy a kétmilliós Krímnek, hogy nincs közvetlen szárazföldi kapcsolata Oroszországgal. Bár a kercsi híd létrehozását már régóta tervezik, ezt nem tudják felépíteni egyik napról a másikra. A krími gazdaság ékköve az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz leányvállalata, a Csornomornaftogaz, amelyet tegnap a krími parlament döntése értelmében államosítottak. Ez érzékeny veszteség Kijev számára, mert a vállalat évi 1,6 milliárd köbméter nyersanyagot termel, s a Fekete-tengeri lelőhelyeknek köszönhetően ennek a dupláját is előállíthatja. A Csornomornaftogazra tavaly az ukrán gáztermelés mintegy nyolc százaléka jutott. A cég az Exxon Mobillal, a Shellel és az OMV-vel akart szövetkezni a 66 milliárd köbméterre becsült lelőhelyek még jobb kiaknázásáért, ez az együttműködés azonban igencsak kérdésessé vált a politikai fejlemények tükrében.
Nehézséget jelent az is, hogy a befektetési klíma igen rossz a Krímen, ezért orosz befektetők tömeges megjelenésére sem számítanak. Pedig Oroszországnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy megsegítse a "krími testvéreket". Kivált, ha teljesíteni akarja azt az ígéretét, mely szerint a krími állami alkalmazottak fizetését a négyszeresére emeli. A Krímen ráadásul egyharmadnyival alacsonyabb az életszínvonal az ukrán átlagnál.
Ugyanakkor Anton Sziluanov orosz külügyminiszter azt közölte, hogy a krími gazdaság deficitje eléri az évi 700 millió eurót. Szimferopol mindeddig ennek az összegnek a kétszeresét kapta Kijevtől. Moszkva mindenesetre egymilliárd dollár azonnali segélyt nyújt a Krímnek, kérdés, ez mire lesz elég. Rusztam Temirgaliev krími kormányfőhelyettes azt közölte, saját jegybankot hoznak létre a Krímen.
Lapszemle - Le Figaro
A francia lapban Andrej Kurkov orosz származású ukrán író kifejtette, a mai Kijev politikailag hasonló ahhoz, mint a korabeli Budapest és Prága volt, az oroszokkal vívott szabadságharc színhelye. A francia konzervatív újság szerint Kurkov egyike a legismertebb szerzőknek, főként bestsellereket alkot. Hozzátette az ismertetés, hogy külföldön viszonylag nagyobb a hírneve.
Az író megjegyezte a párizsi lapnak, tudatában van annak, hogy Kijevben is vannak sokan, akik nem értenek egyet a véleményével. Úgy fogalmaz, "nagy a kockázata annak, hogy az ukrán főváros ugyanazt élheti át, mint egykor Budapest és Prága. A helyzetet az oroszok ellenőrzik, a Moszkvával rokonszenvező pártoknak sok a pénzük, ezért döntöttek úgy a Kremlben, hogy elszakadási népszavazást rendeznek a Krímben. Elvben el tudom képzelni - fűzte hozzá -, hogy Ukrajna meglehet a Krím félsziget nélkül is, a gyakorlatban azonban kevésbé, mert az ottani tatárok hazafiak.
Ami pedig Harkovot, Dnyepropetrovszkot és a Donyecket illeti, ezek ukrán körzetek, és nem oroszbarátok. Ha az ottaniak mégis ellenkező szellemben nyilatkoznak, csak azért teszik, mert félnek, és mert a propaganda ezt sulykolja nekik." Kurkov születése szerint orosz, és a Krím félszigeti mozgolódások kezdete óta erőteljesen lép föl az ellen, hogy Putyin csapatai ukrán területeket foglaljanak el. A szavait azzal zárta, hogy " Ukrajnában sajnos sokan félnek, kevés az olyan becsületes politikus, aki nem Janukovics rezsimjéhez kötődik".
Fodor és Verhofstadt a felelősségről
Felelősek vagyunk a krími válság megoldásáért címmel jelent meg a Népszabadságban Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az EP liberális csoportjának elnöke és Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt vezetőjének közös írása, melyben a politikusok arra figyelmeztetnek, hogy a Nyugat lehetőségei "a Majdanról kiinduló demokratikus törekvések megvédésére meglehetősen korlátozottak."
Úgy vélik, "ha nem akadályozzuk meg időben Ukrajna széthullását, megbocsáthatatlan és súlyos történelmi hibát követünk el." Ukrajna szomszédjaként pedig Magyarországnak jelentős felelőssége van a konfliktus megoldásában, de sejtetni engedték, hogy Magyarország lépéseit ebben a kérdésben alighanem befolyásolta a paksi megállapodás megkötése Putyin orosz elnökkel. Az írás kitért arra is, hogy a krími helyzet megoldásában nagyon fontos szerep hárul most az Európai Unióra - már csak azért is, mert a szerzők szerint az Obama-adminisztráció nem szívesen keveredik távoli helyeken konfliktusba. Verhofstadt és Fodor végül feltette a kérdést: készen áll-e az EU erre a kihívásra?
Időközben Putyin jóváhagyta a Krím csatlakozását célzó szerződéstervezetet
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta kedden a Krím csatlakozását célzó orosz-krími szerződéstervezetet, s ennek következményeként az Oroszországi Föderáció új alanyainak létrehozását.
Az orosz államfő még hétfőn aláírt rendeletét kedden hozták nyilvánosságra Moszkvában az úgynevezett hivatalos (állami) jogi információs portálon. A dokumentum szerint az elnök ésszerűnek tartja a tervezett szerződés aláírását "a legmagasabb szinten".
Az orosz elnök ezzel hivatalosan jelezte, hogy készen áll a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról szóló megállapodás jóváhagyására. Ezt megelőzően, kedden reggel Vlagyimir Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa Oroszországhoz való csatlakozási javaslatáról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai.
Az orosz elnök már hétfőn aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet. A dokumentum szintén megjelent az állami jogi információs portálon. Az aláírással hatályba lépett dokumentum szerint "figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik.
Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmányról szóló törvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, határait.
Az Igazságos Oroszország ellenzéki párt képviselőcsoportja már február 28-án benyújtotta azt a törvénytervezetet, amely egyszerűsítené az akkor még Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz való csatlakozását. A frakció a 2001-es alkotmánytörvényt akarja megváltoztatni oly módon, hogy egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni, és hogy ez a lépés akkor is megtörténhessen, ha erről nincs nemzetközi egyezmény az érintett állam és Oroszország között.
