Orbán-kormány;gazdaságpolitika;Katona Tamás;

Fotó: Népszava, Tóth Gergő

- Óriási kockázat a kormányzat dilettáns gazdaságpolitikája

A  magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt három évben összességében csupán 1%-kal nőtt.  A szakszerűnek nagy jóindulattal sem minősíthető monetáris politika a kamatcsökkentési ciklusával átlépte a piacok számára tolerálható szintet, így a hazai fizetőeszköz jelentős gyengülése következett be, és nem látható, hogy a jegybank képes-e, illetve hajlandó-e számolni a realitásokkal – írja Helyzetkép 2013. december – 2014. január című elemzésében dr. Katona Tamás.

A neves közgazdász megállapítja: kockázatot jelent a költségvetési politika erőteljes lazítása, amely komolyan veszélyezteti az államháztartás stabilitását, ezáltal a gazdaság normális működését. A legfőbb kockázat ugyanakkor a kormányzat konfrontatív, dilettáns gazdaságpolitikája, amely most hangsúlyozottan arra koncentrál, hogy az energetikai – és esetleg több más – ágazatot állami kézbe vegyen. Félő, hogy az ún. rezsiharc átlépi a racionalitás kereteit. Valóságos növekedési fordulathoz érdemben változó gazdaságpolitikára van szükség.

Katona Tamás felhívja a figyelmet arra, hogy a múlt év látványos eredményeket mutatott a foglalkoztatási statisztikában és stagnálást a munkaerőpiacon, de a közmunkások immár 200 ezer főt meghaladó létszáma azt jelenti, hogy az intézményi statisztikában szereplő alkalmazotti létszám 7,5%-át a közmunkások teszik ki. Emellett mintegy 300 ezer külföldön dolgozó magyar munkavállaló egyharmadát, 100 ezer főt hazai foglalkoztatottnak tekinti a munkaügyi statisztika. Az új álláshelyek meghirdetése kizárólag a közmunka programok alakulásától függ, és gyakorlatilag nincs kapcsolata a valós munkaerőpiaci folyamatokkal.

A magyar gazdaság minden területét átfogó elemzés rámutat többek között, hogy a kormány családbarát adórendszeréről, a több gyermeket nevelő családok kiemelt támogatásáról hangoztatott kijelentéseket nem igazolja a keresetstatisztika. Ennek az az oka, hogy a személyi jövedelemadó jelenlegi – torz – rendszere olyan jelentős mértékben kedvez a magas keresetűeknek, hogy ezt a családi adókedvezmény nem képes ellensúlyozni. Kiderül továbbá, hogy  a költségvetési szervek tartozásállománya január végén 89,8 milliárd forint volt, 44,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A tartozásállomány több mint háromnegyedét, 78,1%-át az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményei halmozták fel. Ekkora adóssága még soha nem volt a közszférának. A szinte kezelhetetlen mértékű év eleji tartozás arra utal, hogy a költségvetési előirányzat nem fedezi a szükséges kiadásokat; a kormány láthatóan a választásokig tervezte a költségvetést.

 

Az elemzés teljes szövege itt olvasható.

Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn újságíróknak.