A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan a jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.
A kormány november végén fordult az AB-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben. Az indítvány feltette azt az elvi kérdést, hogy az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná, valamint azt, hogy a devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal.
A kormány indítványa a tisztességes gazdasági verseny, az erőfölénnyel való visszaélés, illetve a fogyasztók jogainak kérdéskörében, az emberi méltóság sérthetetlenségével kapcsolatban, valamint a demokratikus jogállamiság vonatkozásában született. Ugyanakkor a kormány kérdései nem valamely konkrét devizahiteles probléma megoldására irányultak.
Az Alkotmánybíróság az elmúlt hetekben többször is bejelentette, hogy hamarosan dönt az ügyben, de végül három és fél hónap kellett ehhez. Feltehetően a testületben többen is ellenezték az utólagos kormányzati beavatkozást a szerződésekbe. Az Orbán-kormány 2010 óta hét különböző intézkedést hozott a devizahitelesek érdekében, de egyik sem nyújtott megnyugtató megoldást: nem csökkent a nem fizető adósok száma, a forint tartós gyengülése pedig továbbra is a devizahitelesek ellen dolgozik. Hétfőn délelőtt például a svájci frankot 256, 98 forinton jegyezték.
Az AB eljárásának nem volt tárgya a Kúria devizahitelekkel kapcsolatban tavaly decemberben hozott jogegységi határozata, és szintén nincs közvetlen kapcsolat az alkotmánybírósági és az Európai Unió Bírósága előtt folyó eljárás között. Ez utóbbiban májusra várható döntés.
Az Alkotmánybíróság a hétfői döntésével nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy a devizahiteles szerződésekhez hozzányúljanak - mondta az MTI megkeresésére Lövétei István alkotmányjogász. Hozzátette: a testület ugyanakkor elővette a pacta sunt servanda (a megállapodásokat teljesíteni kell) klasszikus jogi elvet, alkotmányossági szempontból azzal a feltétellel enged belenyúlást az adott hitelviszonyok szerződéseibe, hogy a szolgáltatás és a kötelezettségek közti egyensúlyt továbbra is fenn kell tartani. Tehát senkinek nem lehet megszüntetni egyoldalúan a kötelezettségét, sem a hitelezőnek, sem az adósoknak - magyarázta Lövétei István, hangsúlyozva, hogy az Alkotmánybíróság határozata nem ró kötelezettséget senkire, csak a módosítás lehetőségét mondja ki.
Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon - nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki szerint mindennek köszönhető, hogy csökken a devizahitelesek aránya az országban, és egyúttal az ország sérülékenysége. Varga Mihály hangsúlyozta: fontos, hogy a parlamenti választások után a kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését.
Az Alkotmánybíróság ma lényegében elutasította a kormány próbálkozását, hogy rá hivatkozva nyúljon bele a fennálló devizahitel-szerződésekbe – áll a Magyar Liberális Párt közleményében. Azt is rögzítette az Ab, hogy nem létezik olyan „fogyasztói alapjog”, amelyről a kormány képviselői beszélni szoktak. Az Alaptörvény fogyasztóvédelemmel kapcsolatos rendelkezéséből az következik, hogy létre kell hozni a fogyasztóvédelem intézményi rendszerét, és az erre vonatkozó jogszabályokat. A Liberálisok szerint a devizahitelesek problémájára jogi megoldás nincs, mert maga a probléma sem jogi. A valódi megoldás egy egészségesen erős forintárfolyam lenne. Míg 2010 márciusában a frank 183 forint, ma 250 forint felett van. A törlesztőrészlet változatlan kamatok mellett mára 40 százalékkal nőtt 2010-hez képest és a mostani árfolyam kizárólag a második Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhető – hangsúlyozza a MLP közleménye.
Fidesz: a Kúria előtt a lehetőség
Gulyás Gergely a Fidesz nevében üdvözölte az Ab határozatát, amely szerinte világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet a következő parlamenti ciklusban. Hozzátette: álláspontjuk szerint a mostani Ab-döntés után a Kúriának nincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében.
Kormányváltó szövetség: az Orbán-kormány fölöslegesen húzta az időt
Az ellenzéki összefogás szerint a devizahitelesek problémáinak megoldása a kormány kezében van, ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság hétfői döntése is. Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatón azt mondta: az Ab-határozat rávilágít, hogy az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben is minden eszköz rendelkezésére állt, hogy segítsen a devizahiteleseken.
A kormány ennek ellenére menekült a probléma elől, és a megoldást megpróbálta áthárítani a Kúriára, az Alkotmánybíróságra és európai fórumokra - fűzte hozzá. Szerinte ha az Orbán-kormány akar, akkor a választásokig hátralévő három hétben is intézkedhet.
A szocialista politikus mindazonáltal hangsúlyozta, a devizahitelesek gondjaira elsősorban a forint erősödése jelentene gyógyírt, ehhez pedig vissza kell szerezni a piacok bizalmát. Emlékeztetett arra, hogy négy éve egy svájci frank 185 forintot, egy euró pedig 265 forintot ért, majd a kormányváltás után Kósa Lajos és Szijjártó Péter fideszes politikusok nyilatkozatai miatt a forintárfolyam rövid idő alatt 15 százalékkal gyengült.
Bárándy Gergely arról is beszélt: az általuk kezdeményezett tévévitán mind Orbán Viktor, mind Mesterházy Attila baloldali miniszterelnök-jelölt kifejthetné, milyen megoldást javasol a devizahitelesek problémáira. Az MSZP-s politikus a megoldási javaslataikat firtató kérdésre azt mondta: még három hétig az Orbán-kormány felelőssége, hogy kidolgozza a megoldást, "mi várjuk a javaslatot (...), ha eltelik ez a három hét, és nem tesznek semmit, a kormányváltó szövetség pedig megnyeri a választást, akkor természetesen van konkrét elképzelésünk".
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke közölte: az Ab döntése megerősítette, hogy a devizahitelezés ügye nem jogi, hanem politikai kérdés, így az Orbán-kormány "fölöslegesen húzta az időt", hitegette az embereket, amikor azt mondta, meg kell várni a Kúria és az Ab döntését.
LMP: az Alkotmánybíróság áthárította a felelősséget az Országgyűlésre
Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői, a devizahitelesek ügyében hozott döntése nem ad megnyugtató, azonnali megoldást, hanem áthárítja a felelősséget az Országgyűlésre. A parlamentet pedig arra kényszeríti, hogy a felelősséget visszahárítsa a bíróságokra - mondta az ellenzéki párt programtanácsának elnöke az MTI-nek.
Róna Péter kijelentette: a döntés nem oldja meg azt az alapvető problémát, hogy a kölcsön tőkeértéke nem változhat. Ez elől nem lehet kitérni azzal, hogy a tőkeértéket olyan fizetőeszközben határozza meg a szerződés, amihez az adósnak nincs semmi köze - mondta. Hangsúlyozta, hogy a hitelintézeti törvény alapján a bankoknak kötelességük megállapítani, hogy az általuk nyújtott hitelre megvan-e a fedezet.
Ha viszont az adósnak csak forintforrása van és nem lehet tudni, hogy mennyivel fog tartozni, amikor az árfolyam megváltoztatja a tőkeértéket, akkor a pénzintézet nem képes megállapítani, hogy az adós rendelkezik megfelelő mennyiségű forrással a hitel törlesztéséhez - érvelt. Ezt az kérdést a magyar jogrendszer hat éve kerülgeti - hangsúlyozta.
