A Göncz Kinga szocialista párti képviselő által előterjesztett jelentés az alapvető uniós értékek tiszteletben tartásának rendszeres ellenőrzésére, a demokrácia és a jogállam elveinek rendszerszerű megsértése esetén pedig határozott közösségi beavatkozásra szólítja fel az Európai Bizottságot. A dokumentum leszögezi: az Európai Bizottság rendszeres vizsgálatának ki kell terjednie a igazságszolgáltatás valamennyi területére, így az értékelésből ma még kimaradó büntető igazságszolgáltatásra is.
Felszólítja a testületet, hogy értékelje az igazságszolgáltatás függetlenségét, integritását, működésének hatékonyságát is a tagállamokban. A jelentés emellett felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy korai előrejelző rendszerre, amely időben felhívja a figyelmet az uniós értékeket, a jogállamiságot sértő tagállami gyakorlatra. Ugyancsak szükségesnek ítéli egy hatékonyabb jogsértési eljárásokkal és szankciók lehetőségével járó mechanizmus létrehozását olyan válsághelyzetekre, amikor az adott tagállamban már nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere.
Bár a jelentés egyetlen szóval sem említi a Magyarországot és a magyar kormányt, csak arról, hogy hogy Európának szüksége van egy vészjelző és szankcionáló rendszerre, ha bárhol megbillen a fékek és ellensúlyok rendszere, amire előzőleg az Európai Bizottság is javaslatot tett, a Fideszé az egyedüli nemzeti delegáció, amely lényegében egységesen kiállt egy ilyen közösségi mechanizmus létrehozása ellen.
Előzőleg három ilyen jellegű jelentést fogadott el az EU. 2012-ben és 2013-ban az EU alapvető jogainak helyzetéről szólót, valamint a Tavares-jelentést. A Néppárt eleinte maga is ellenezte az efféle közösségi fellépést, később azonban beadta a derekát. A Tavares jelentés megszavazásakor még pár tucat néppárti volt csak, aki megszavazta, most azonban a frakció kétharmada nem szavazott a Göncz jelentés ellen.
