A vásárló számára a termék meghibásodása esetén a legerősebb jogosultságot továbbra is a jótállási jog jelenti. A garancia (jótállás) ígéret a gyártó, importőr, olykor a kereskedő részéről, hogy a jótállási idő alatt történő meghibásodásért kezeskedik. A jótállást gyakran a kötelezett önként vállalja marketingeszközként; a hosszabb idejű garanciavállalással növelve a versenyképességét.
Az esetek jelentős részében – főként egyes tartós fogyasztási cikkek esetében – azonban a jótállás nem önkéntes vállaláson, hanem jogszabályi kötelezettségen alapul. A jótállás mellett a vásárló kellékszavatossági jogot is érvényesíthet a termék meghibásodása estén. A szavatossági jog hibás teljesítés esetén a törvény szerint minden vásárlót megillet, amennyiben a hiba már a vásárláskor is fennállt. Ezt a körülményt szavatossági jog érvényesítése esetén – szemben a jótállással – a vásárló kötelezettsége bizonyítani.
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv bevezeti a termékszavatosság intézményét. A termékszavatosság esetén – szemben a kellékszavatossággal – a vásárló nem csak a vele szerződött eladóval, hanem közvetlenül a gyártóval vagy a kereskedővel szemben is érvényesítheti a szavatossági jogát, kijavítást, kicserélést kérhet. A gyártót, forgalmazót akkor terheli felelősség, amennyiben a termék hibája már a forgalomba hozatalkor fennállt. A termékszavatossági jog érvényesíthetőségét nehezíti ugyanakkor, hogy a hiba forgalomba hozatalkori fennállásának tényét (az eladó felelősségét) – a kellékszavatosságtól eltérően - mindvégig a vásárlónak kell bizonyítania.
A termékszavatossági igények érvényesítésére csak fogyasztói szerződések és ingó dolgok vásárlása esetén van lehetőség, a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalától számított két éven belül. A termékszavatosságra tehát nincsen hatással, hogy a terméket időközben továbbértékesítették-e, amennyiben ugyanis az új tulajdonos is fogyasztónak minősül, akkor ő is közvetlenül fordulhat a gyártóhoz vagy a forgalmazóhoz.