Hargitai Miklós cikke (Népszabadság, Hétvége, 2014. márc. 1.) valami nagyon fontosat mondott ki, amiről eddig nem beszéltünk, ami előtt behunytuk a szemünket: Orbán kivezeti az országot az EU-ból! Ennek korábban is számos jelét láthattuk, a fő érv azonban az volt a cáfolatra, hogy a hatalmas uniós támogatásokat a rendszer nem tudná nélkülözni, illetve a Vezér ebből táplálja az udvartartását. Holott a tendencia nyilvánvaló: a saját szuverenitása Orbánnak minden pénzt megér, a gazdasági holdudvar pedig talán eléggé megszedte már magát ahhoz, hogy külföldi támogatás nélkül is elvegetáljon valahogy.
A „keleti szél” mottójú szövegek, az azeri barátság már korábban is arra utalt, hogy félázsiai vezérünk nem az európai értékek mentén gondolkodik. Az araboktól Kínáig terjedő pénzszerző körutak – eredménytelenségük dacára – jelzik a keleti orientációt, az önkényuralom iránti olthatatlan szerelmet. A fő bizonyíték azonban Hegedűs feltevésére a Putyinnal kötött atom-megállapodás. Bolse Viki, aki egymaga űzte ki egy szál kézirat-papírral a kezében az oroszokat, most befekszik nekik, s olyan szerződést köt velük, amely energetikai szempontból szükségtelen, pénzügyileg hátrányos, környezetvédelmi megközelítésben is gondot jelent, időbeli ütemezése pedig tíz évvel előbbre került, mint az bármilyen racionális érvvel indokolható lenne.
Ennél nagyobb baj, hogy a paksi paktum növeli orosz energiafüggőségünket, s mindennek tetejébe egy olyan „irányított demokráciával” köti össze hazánkat, amely épp a napokban mutatja meg igazi arcát. A Nyugat és Kelet közt ingadozó, polgárháború szélére került Ukrajnában láthatjuk az orosz nagyhatalom masszív beavatkozását, amely akár a két állam közti háborút is előlegezheti.
Ha az orbáni pályán haladunk tovább, lassan kérhetjük felvételünket a nagy és hatalmas Eurázsiai (alias Szovjet) Unióba, s ha egyszer a magyar nép megelégeli az orbánizmust (ami a jövőben valamikor bizonyára bekövetkezik), e rendszer baráti és elvtársi segítséget kaphat a putyinizmustól. 1956-ban már láttuk, hogyan viselkedik az orosz impérium, hogyan működnek a testvéri tankok. A közeljövőben Ukrajna is elrettentő példává válhat.
A keleti nyitás a lehető legrosszabb forgatókönyv, ami hazánk számára elképzelhető. Jó lenne, ha mindenki tudatában lenne ennek a veszélynek, s az ellenzék is az eddigieknél sokkal határozottabban emelné fel szavát, a választási kampány témájává téve a minden eddiginél veszélyesebb keleti függőséget – József Attila nyomán: Hogy mi ne legyünk orosz gyarmat.