Több, mint 30 évvel ezelőtt Végh Antal azt írta, hogy beteg a magyar futball. Most már nem beteg, hanem kómában szenved, haldoklik. Ahogy a mostani irányítók a labdarúgásról gondolkodnak, nem is tud fordulat bekövetkezni. Az a felfogásuk, hogy a csapatuk minél előbb eredményt érjen el, ezért külföldi játékosokat hoznak a dicsőség érdekében, a magyar fiatalokat pedig mellőzik. Sajnos nem győződnek meg róla eléggé, mennyire vannak felkészülve ezek a külföldi játékosok, akik saját hazájukban nem férnek be az ottani csapatokba, így nem színvonalat hoznak, hanem idejönnek tanulni, gyakorolni. Olyan csapatok vannak, (például Videoton, Újpest), melyekben alig van magyar játékos, mindössze két-három a tizenegyből.
A Ferencváros ma már nem nemzeti csapat, hanem nemzetközi, az edzők is idegenek, talán nekik szól a magyar himnusz a mérkőzés elején? A pénz kell nekik inkább, az eredmény a teljesítményekből ítélve másodlagos. Bebizonyosodott a múlt évi nemzetközi kupa eredményekből is, milyen rossz ez a gyakorlat, a magyar csapatok már az első fordulóban kiestek. Biztosan jobb eredmények születtek volna magyar játékosokkal és edzőkkel. Ez az év is nagyon rosszul kezdődik, a finnek is megvertek bennünket itthon, ilyen még nem történt sajnos.
Nem javít a helyzeten, hogy a magyar edzőket elküldik, ahelyett, hogy képeznék őket. Több, mint 140 külföldi játékos van a magyar csapatokban. Azt a pénzt, amit rájuk pazarolunk, odaadhatnánk a magyar fiataloknak, mert másképp nem lesz magyar válogatott. Javasolom: a labdarúgó akadémiák olyan iskolák legyenek, melyek termelik, nevelik a fiatal magyar futballistákat a kluboknak. Az országban működő ilyen iskolák pedig egyformán legyenek ellátva anyagiakkal, nevelési lehetőségekkel, ne legyenek kiváltságosak köztük. A korhatár is legyen meghatározva, mondjuk maximum 22 év.
A labdarúgók külföldre való szerződése sem szolgálja a magyar futball ügyét. Ilyen szerződés 22 éves kor betöltése után legyen lehetséges, ami legfeljebb akkor változtatható meg, ha egy szakbizottság úgy ítéli meg, hogy a fiatal labdarugó különleges tehetség, és külföldi csapatban magasabb színvonalon megállja a helyét. Csak egy évre lehessen szerződni és ha bebizonyítja, hogy bevált játékos tud lenni az illető ország első vagy második ligájában, tovább szerződhet, míg a kinti követelményeknek megfelel. Most az elszerződött játékosaink, tisztelet a kivételnek, azt tartják, csak jussak ki, ott majd a kispadon ülve is többet keresek, mint idehaza.
Szakmailag viszont nincs senkinek haszna belőle, itthon beteszik őket a válogatottba, és játék hiányában nem tudnak megfelelő teljesítmény nyújtani. Az itthon maradt fiatal labdarúgók sem tudnak igazán fejlődni, félnek bátran játszani, mert ha rontani találnak, azonnal helyettesítik őket külföldiekkel, akikből persze hiányzik a magyar szív. Ez vonatkozik a külföldi edzőkre is, őket nem a magyar futball érdekli, hanem a klub pillanatnyi eredménye.
Ha a fentieket figyelembe vennék az illetékesek, valószínűleg nem kell még 30 évnek eltelnie: elég lesz 8-10 év de utána legalább lesz eredmény.