Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője újságíróknak elmondta: a tárgyaláson az ügyész fenntartotta indítványát, a gyanúsított védője pedig elsősorban szabadlábra helyezést, másodsorban házi őrizet elrendelését kérte. A szóvivő közlése szerint a bíróság megállapította: az alapos gyanú mind a költségvetési csalás, mind a magán- és közokirat-hamisítás esetében fennáll. A kényszerintézkedést a szökés, elrejtőzés, a bizonyítási eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélyére tekintettel rendelte el a bíróság. A megfellebbezett határozatról a Fővárosi Törvényszék dönt.
Nagy István ügyvéd még a kényszerintézkedésről szóló tárgyalás szünetében közölte: Simon Gábor valamennyi gyanúsítás vonatkozásában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, a közokirat-hamisítás kapcsán pedig azt mondta, hogy azt kifejezetten provokációnak tartja. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) főügyésze hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, és kihallgatása után őrizetbe is vették.
A főügyész szerint Simon Gábor egy dél-afrikai ország hamis útlevelét szerezte meg, amely saját személyi adatait tartalmazta. Ezután megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott. A cselekmény felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas.
A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, február 6-án közölte, hogy a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemond, kilép a pártból, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését.