A magyar agrárexport a múlt évben tovább nőtt, 8,093 milliárd eurót tett ki, 18 millió euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet - közölte Czerván György. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára elmondta, hogy magyar agrárexport legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, ahová a kivitel 86 százaléka irányul. A legnagyobb partnerország Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, a magyar agrártermékek 52 százaléka ezekbe az országokba jut. Mintegy 25 százalékkal nőtt az Oroszországba irányuló magyar agrárexport is, de ez eléggé bizonytalan piac, mert az orosz exportot alaposan visszanyesheti a közösség országaival szemben bevezetett húsbeviteli tilalom. Szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy az export megugrása mögött ott található a hazai vásárlóerő gyengülése, a kereslet mérséklődése, így az export árualap bővülése. Agrárszakemberek szerint képet tovább árnyalja, hogy például a szlovák-magyar áruforgalomban jelentős azoknak a termékeknek a forgalma, amelyek csak papíron "utaznak", valójában áfacsalók teszik zsebre a hasznot.
Éves szinten 2013-ban az agrárium 22 százalékos növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva. A kiugró adat ellenére a mezőgazdaság teljesítménye így is az 1989-es szint 78-80 százalékát érte csak el. Figyelembe kell venni azt is, hogy ez a drámai növekedés egy roppant alacsony bázishoz képest következett be.
Magyarországon tavaly a GDP 1,1 százalékkal nőtt, amiből a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal részesedett. Az államtitkár azt már nem tette hozzá, hogy 2012-ben viszont 1,7 százalékkal zuhant a GDP, s abból nagyjából 0,8 százalékkal részesedett a mezőgazdaság.
Az ágazat részaránya a bruttó hozzáadott értékből az előző évi 4,7 százalékról, 4,8 százalékra emelkedett, míg a 2010-es részesedést 1,2 százalékponttal haladta meg. A KSH adataiból viszont az derül ki, hogy az agrárium részesedése a GDP-ből inkább csak 4 százalék.
