Akadnak iskolák, amelyek a csökkenő gyerekszám miatt versenyeznek az elsősökért, máshol meg a szülők versenyeznek a bejutásért, hogy a túljelentkezésen és az alkalmassági vizsgán átverekedjék a gyereküket. De melyik a jobb: a hagyományos vagy a reformpedagógiai, az átlagos vagy a versenyistálló, a falusi vagy a városi? A döntés nem könnyű.
A törvényi előírás alapján az intézmények először a körzetükbe tartozó jelentkezőket, azután a kerületben lakókat veszik fel. A távolabbról érkező pályázók közül előnyt élveznek a halmozottan hátrányos helyzetűek - mindez korlátozza a szabad iskolaválasztást. Az első osztályba lépésnek feltétele az iskolaérettség, s bár hivatalos felvételi az általánosban nincs, azokban a népszerű iskolákban, ahol túljelentkezés van, "alkalmassági vizsgával" megszűrhetik az elsősöket.
A szülőknek nem könnyű meghozni a döntésüket: több szempontot is kell figyelembe venniük, hiszen az általános iskola megválasztásával már a gyermek hat-hétéves korában eldőlhet, bejut-e majd a megfelelő gimnáziumba, szakközépiskolába, távolabbra tekintve pedig egyetemre, hozzájut-e esetleg külföldi ösztöndíjhoz, később pedig képzettségének megfelelő álláshoz.
Ugyanakkor sokan beleesnek abba a hibába, hogy maguk előre megtervezik a gyerekük életét egészen az egyetemig, pedig nem biztos, hogy a
képességeit ott bontakoztatja ki leginkább, ahol a szülők szeretnék. Nem minden tehetség a "versenyistálló" iskolákból kerül ki. A későbbi kudarcok elkerülése érdekében már ifjú korban érdemes figyelembe venni a gyerek személyiségét.
A kisebb osztálylétszám a befelé forduló és lassabban haladó gyerekek számára ajánlott, míg az aktívabbak nagyobb közösségben is feltalálják magukat. Ha valamely tárgyban már korán megmutatkozik a gyermek tehetsége, akkor olyan iskolát kell választani, ahol képességét ki tudja bontakoztatni.
A mérlegelés szempontjai között jó, ha szerepel:
- mennyire van messze az iskola az otthontól?
- mi az odajáró gyerekek és szülők véleménye?
- milyen speciális képzésre, különórára van lehetőség?
- milyen az iskola programja (értékrend, cél, sportfoglalkozások, művészeti szakkörök)?
- a nyílt napon szerzett benyomások
- a tanítók személyisége (fiatal, új és korszerű ismeretekkel bíró, vagy idősebb nagy tapasztalatú oktatók-e?)
- a gyerek személyisége.
Döntően befolyásolhatja a választást az is, kell-e fizetni az oktatásért például az iskolát fenntartó alapítványnak vagy valóban ingyenes a képzés.
Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta: az áprilisi beiratkozásig a szülők és a leendő elsősök nyílt órákra, felkészítő foglalkozásokra járhatnak, hogy sikerüljön kiválasztani a megfelelő oktatási intézményt. Szerinte az óvoda-iskola közelsége döntően meghatározó.
Németh Erika klinikai gyermek szakpszichológus szerint az általános iskolában a tanító személyisége a meghatározó, fontos, hogy a gyerek kötődjön hozzá. Alsó tagozatban még nem elsődleges szempont az iskola felszereltsége, mert olcsó eszközökkel is fejleszthető a kreativitás, a lényeg, hogy a gyerek megszeresse a tanulást.
"Ahogy mondani szokták, egy Nobel díjas tehetség is születhet egy pici faluban" - emelte ki Németh Erika. Az iskola anyagi lehetőségei a középiskolában és a felsőoktatásban kap nagyobb szerepet: itt már számít, milyen laborokat, számítástechnikai eszközöket használhatnak a diákok.
Budapesten és a nagyvárosokban, illetve vonzáskörzeteikben jellemző a széles választék, ám vidéken, a kistelepüléseken általában nincs ilyen dilemma, mert egyetlen iskola található helyben.
Nem elhanyagolható szempont, mennyit kell költeni az adott iskolában. Az állami intézményekben tavaly óta ingyen kapják a tankönyvet az elsősök, csak a különórákért, programokért kell fizetni kisebb-nagyobb összegeket, esetleg időnként ki kell pótolni a szalvéta- vagy rajzlap-készletet.
Az alternatív és alapítványi iskolákban hivatalosan nem kell tandíjat fizetni, viszont elvárás, hogy a szülők anyagi lehetőségeikhez mérten támogassák az intézményt működtető alapítványt.
A magániskolákban az éves tandíj összege 200 és 600 ezer forint között mozog. Különleges eset: a legrégebbi angol anyanyelvű budapesti iskolában két és félmillió forintot kell fizetni egy évre.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szerint cserébe ezért az intézmények személyiség-központú oktatást, kisebb osztálylétszámot, az idegen nyelvek kiemelt oktatását, alternatív tanrendet, s szinte garantált továbbtanulási lehetőségeket ígérnek az elit gimnáziumokba.