korrupció;pénzügyminiszter;román képviselőház;Carpatica Asig biztosítótársaság;

- Megúszhatja a büntetést a volt pénzügyminiszter

Nem indíthat bűnvádi eljárást a román korrupcióellenes ügyészség Daniel Chitoiu volt pénzügyminiszter ellen, mivel a román képviselőház kedden szavazattöbbséggel elutasította az igazságügyi minisztérium erre irányuló kérését.

A férfit hatalommal való visszaéléssel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítja a vádhatóság, egy, a Carpatica Asig Rt. biztosítótársaságot érintő ügyben. A pénzügyminisztérium éléről februárban lemondott politikus az ügyészek szerint olyan embert próbált sürgősségi kormányrendelettel a román pénzügyi felügyelet vezetőtanácsába juttatni, aki hajlandó lett volna szemet hunyni a biztosító működésével kapcsolatos állítólagos rendellenességek fölött. Ugyanebben az ügyben előzetes letartóztatásba helyezték Dan Radu Rusanut, a román pénzügyi felügyelet azóta lemondott elnökét.

A képviselőházi szavazáson 108 képviselő támogatta, 248 pedig ellenezte Chitoiu kiadását, miután az ügyészség bizonyítékait áttanulmányozó jogi bizottság nem javasolta a bűnvádi eljárás engedélyezését. A voksolás előtt Chitoiu frissen ellenzékbe vonult liberális párttársai és a többi ellenzéki párt képviselői is azt mondták, nem fogják akadályozni az igazságszolgáltatást, és lehetőséget akarnak biztosítani Chitoiunak arra, hogy bíróság előtt bizonyítsa ártatlanságát.

A román hírtelevíziók ezekből a nyilatkozatokból arra következtettek, hogy a szociáldemokraták körüli, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is magába foglaló új kormánytöbbség döntött úgy, hogy Chitoiu ellen nem indulhat bűnvádi eljárás. A román igazságszolgáltatás reformját és a korrupció visszaszorítását az ország uniós csatlakozása óta figyelemmel kísérő Európai Bizottság több ízben bírálta a román parlamentet amiatt, hogy rendszeresen megakadályozza a törvényhozói mandátummal is rendelkező volt kormánytagok elleni bűnvádi eljárásokat.

Tíz évvel a madridi terrortámadást követően a terrorizmus áldozataira emlékező közleményt adott ki az Európai Bizottság. A brüsszeli testület emlékeztetett, hogy 2004. március 11-én 191 ember halt meg, és legalább 1800-an megsebesültek, amikor muszlim szélsőségesek a reggeli csúcsforgalomban tíz pokolgépet hoztak működésbe több elővárosi vonaton Madridban és környékén. A túlélők lelki és fizikai sérülései a mai napig sem gyógyultak be.