"A kampány a parlamenti választást követő napon, április 7-én kezdődik". Nem, ez nem félreértés, a kampány tényleg a választás másnapján kezdődik, az idézett mondat pedig Pálffy Ilonától, a Nemzeti Választási Iroda elnökétől származik. Szombaton Áder János köztársasági elnök ugyanis május 25-re kitűzte az európai parlamenti választást.
Mivel a törvény szerint "A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart", szigorúan véve már április 6-a, vagyis a parlamenti választás napja is az EP-választás kampányidőszakának a része. Mivel a kampánycsend megszűnt, az EP-be készülő pártok április 6-án már ismét reklámozhatnak, plakátolhatnak, szóval kezdődik minden elölről.
Áder elnök persze "nem is tehetett mást", hiszen az Európai Tanács döntése szerint május 22. és 25. között kell megtartani az EP-választásokat, s mivel 25-e vasárnap, Magyarország ekkor szavaz. Áder elnök persze egy kicsit időzavarban volt, hiszen ismét csak a törvény szerint "A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen". Vagyis nagyon sokáig nem halogathatta az EP-voksolás időpontjának kijelölését.
És ezzel előállt az a helyzet, amit - legalábbis szavakban - mindenki el akart kerülni: sikerült a lehető leghosszabb kampányidőszakot előállítani. Ebben az ügyben Áder elnök felelőssége a legnagyobb, aki egykori pártja, a Fidesz érdekeit követve két külön időpontra tette a két választást.
Emlékszik még valaki az ezzel kapcsolatos vitára? Ha egy időpontban van a két választás az olcsóbb, hatékonyabb és a legrövidebb kampányt jelenti, az EP-voksolás részvételi arányát is növeli - szólt az ellenzéki oldal érve. Jobb ha előbb van a parlamenti választás, mert így gyorsabban alakulhat új kormány, amely így hamarabb oszthatja szét az uniós pénzeket, persze a kampány így a legrövidebb és nem jó, ha összecsúszik két, egymástól teljesen különböző intézmény megválasztása - szólt a Fidesz oldalon a kórus. Arról, hogy így kétszer 6,5 milliárd forintot költ az ország a voksolásra, a mai rezsicsökkentős időkben nem esett szó.
Áder elnök sem lógott ki a karból; az ő április 6-a melletti érvei közül ma a kampány rövidsége a legviccesebb: "Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra". Pedig már akkor tudta, hiszen idézte a törvényt is, hogy április 7-én elkezdődik egy újabb 50 napos kampány. De azért közleményébe belehazudta, hogy húsvétra túljutunk a "zajos kampányidőszakon". Az egyiken, ami után jöhet a másnap.
