Beznicza Árpád hozzátette: az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője felmentésért vagy enyhítésért fellebbez. A 41 éves nő a több mint húsz éve ismert férfival egy korábbi tartozás miatt veszett össze tavaly nyáron. O. Erzsébet több alkalommal is kisegítette kölcsönökkel a régről ismert férfit, akiről a januári első tárgyalási napon azt mondta, azokat is mindig megbántotta, akik szerették őt.
A tragédia napján az asszony a húgának a házában tartózkodott, amikor megtudta, hogy a férfi nem adta át neki egy közös ismerősüktől neki küldött 10 ezer forintos tartozását. Felhívta, hogy beszélni akar vele, majd miután a férfi megérkezett, számon kérte rajta a pénzt.
A férfi szidalmazta őt és a családját, majd el akarta hagyni a házat, de az utcán tovább veszekedett a nővel. Meg is rúgta, hátizsákjával pedig többször megütötte, mire a nő a földre esett. Az asszony ekkor visszaszaladt a házba, majd egy konyhakéssel tért vissza, s amikor a férfi a táskájával újból meg akarta ütni, O. Erzsébet mellkason szúrta.
A szúrás szívtájékon érte az áldozatot, a nő rokonai és ismerősei próbálták ellátni. Ők hívták a mentőket is, de az életét már nem lehetett megmenteni. A vádiratban az áll: a nő szellemileg teljes mértékben beszámítható, de különösen feszült helyzetekben indulatos, agresszív, kíméletlen. Húgának élettársa is azt vallotta még a nyomozás során, hogy az asszony a svájci élettársát is többször bántalmazta, késsel sérüléseket okozott neki.
Az ügyész a vádiratban úgy fogalmazott: "méltányolható okból származó erős felindulásban" szúrta halálra ismerősét a nő, mert a vita rendezését kilátástalannak ítélte. A védő jogos védelmi helyzet okán kérte a vádlott felmentését, de az ítélet indoklása szerint az áldozat nem okozott sérüléseket, és a nőt abban sem akadályozta meg, hogy távozzon, a szakértői vélemény szerint pedig a szúrás nem védekező mozdulat volt.
