;

Belgium;kötet;önéletrajzi könyv;Marx József;Csebi Pogány Lajos;A gyémánt fénye és árnyéka;

- Közelkép - A gyémánt fénye és árnyéka

"Belgium számomra a szabadság szinonimája volt, azé a nagyszerű szabadságé, amely nélkül sem az ország, sem az egyén nem tudja kifejteni szunnyadó képességeit. A szabadság tette Flandriát és magyar származású polgárát, Pogány Lajost, aki, hadd büszkélkedjek vele, minden váratlan helyzetben talált megoldást, oly sok szerencsétlenség után, szabaddá" - írja önéletrajzi könyvében Csebi Pogány Lajos.

A gyémánt fénye és árnyéka címmel megjelent tekintélyt sugárzó kötet (szerkesztette: Marx József) egy nem mindennapi pályát mesél el.

Szerzője arról híres, hogy Bangkoktól Tajvanon át Európáig egyike a világ legelismertebb gyémántkereskedőinek és szakértőinek, ugyancsak nevezetes a kastélyépítő kedvéről - Belgiumtól kezdve a Riviérán és az Ibér félszigeten át egészen Budapestig és Dunakilitiig elképesztő építmények tanúsítják e szenvedélyét - és a magyaroknak még arról is, hogy a híres aranycsapatból ismert Loránt Gyula veje is volt egy ideig.

A kivételes pálya Dunakilitiben indult szomorú gyerekkorral, sok éves osztrák menekülttáborban folytatódott, majd a belga Knokke-Heistben teljesedett ki: a gyémánt szakma rendkívüli szorgalommal elsajátított tudományát tehetséggel és fantáziával, nemzetközi szinten működtető üzleti vállalkozásban.

A gyémánt szigorúan zártkörű klubjának titkaiba, a sikeres üzletember egyéni fogásaiba persze nem lát bele az olvasó, csak megengedett távolságról kísérheti a szerző elképesztő karrierjét, amelyet viszont meghökkentő tárgyilagossággal és választékos stílusban mesél el.

A világ a tárgyilagos üzletember szemével mutatkozik meg a lapokon, s ez érdekes megvilágításban mutat sok, eddig másként figyelt jelenséget. Érzelmek ritkán bukkannak elő még a családi örömök és tragédiák említésekor is, viszont megkapó az a szellemi nyitottság, ahogyan a világot, az emberi sokféleséget szemléli.  Éles az a kritikus tekintet, amivel honfitársait, a jellegzetes magyar hibákat észreveszi.(Province Art)

Alig foglalkozott korábban annyit a sajtó a marihuána legalizálásával, mint mostanság. 2012 végén az addig rendre a világ "drogrendőreként" fellépő USA két állama is a legális fűkereskedelem mellett döntött, majd számos ország, így vagy úgy, a dekriminalizáció felé vett irányt - főként a feketekereskedelem visszaszorítása miatt. Bár Európában csökkenőben van a kannabiszfogyasztók száma, az illegális drogpiac így is legalább évi 70 milliárd eurót forgat meg, és Magyarországon is súlyos tízmilliárdok ütik az alvilág markát. Nálunk a szigorú törvény miatt még merésznek számíthat a legalizálás, de Zacher Gábor toxikológus a fű gyógyászati célú alkalmazásától nem zárkózik el.