A dél-nyugat angliai, Somerset megyei Hinkley Pointban vagyunk, Bridgewater mellett, Blake admirális szülőhelyén. Új atomerőmű épül itt, az első 1995 óta. A tervek szerint 2023-ban készül el, új korszakot nyitva a brit energiagazdálkodás történetében.
Ez egy rendkívül költséges presztízsprojekt: mai árbecslés alapján az építési költség meghaladhatja a 19 milliárd eurót (5,7 ezer milliárd forintot). A gigaberuházás csak a kezdet, 2030-ig a Hinkley Point C erőművel együtt tucatnyi új reaktor létesül az Egyesült Királyságban.
Míg Németországban az előző, a fekete-sárga, azaz a kereszténydemokrata-liberális koalíció úgy döntött, hogy fokozatosan megszünteti a nukleáris energiatermelést 2020-ig, addig a brit vezetés makacs következetességgel forszírozza az atomenergia részarányának növelését. "Vajon vannak-e a szigetországnak olyan érvei az atomenergia mellett, amelyeket még nem ismernek Németország-szerte?" - tette fel a kérdést a minap a Die Zeit újságírója.
Az atomenergia mellett érvelők nem utolsó sorban a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságára hivatkoznak. Hat évvel ezelőtt, a brit kormány elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében arra kötelezik magukat, hogy drasztikusan, akár 80 százalékkal is csökkentik a széndioxid-kibocsátásukat 2050-ig.
Példaértékű ez a vállalás a britek részéről az üvegházhatás enyhítéséért vívott harcban. És éppen akkor álltak ezzel elő, amikor Németországot nem korlátozza semmiféle széndioxid célkvóta.
A brit projektben 50 százalékos a francia állami energiakonszern, az Électricité de France (EDF) részesedése, 10 százalékos a szintén francia Areva atomerőmű projektcégé, míg 40 százaléknyi érdekeltség a kínai CGN vállalat kezében van.
A terv irreálisnak tűnt kínai tőke bevonása nélkül, mert sem a francia kivitelező, sem a brit kormány nem rendelkezett kellő anyagi háttérrel. Az ügy pikantériája, hogy brit bankok azért utasították el a hitelkérelmet, mert bizonytalannak látják az atomenergia jövőjét az Európai Unióban.
Londonnak három lehetőség közül kellett választania, ha komolyan gondolja vállalását az üvegházhatású gázok drasztikus csökkentése terén. Az egyik út a megújuló energiaforrások használata, mint az alacsony széndioxid kibocsátású, szénmegkötésén és tárolásán alapuló, fosszilis CCS-erőművek építése, a második a szélerőmű-telepítés, és a harmadik a nukleárisenergia-hasznosítás.
Egyik lehetőséget sem zárják ki, hangsúlyozván azt is, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül az atomerőmű-program fejlesztését. "A nukleáris energia létfontosságú a kis- és nagyfogyasztóink szükséglete szempontjából" - áll a brit kormány kommünikéjében.
Mint írják, tisztában vannak azzal, hogy 2023-ig nyolc-kilenc reaktorblokkot kell bezárni és újakkal pótolni a zavartalan áramellátás fenntartása érdekében. A kormány azzal érvel, hogy ha el kívánnák vetni a Hinkley Point C tervét, ahhoz 7 ezer szélturbinát kell telepíteniük, kétszer nagyobb területen, mint az egész manchesteri iparvidék.
Tavaly ősszel, a gigaberuházás üzleti terve kapcsán nyilatkozta David Cameron miniszterelnök: "Tisztában voltunk azzal, hogy a program költségei kirívóak, de azzal nem, hogy ennyire korlátlan nyerészkedő Franciaország. Meglepő ez annak tudatában, hogy kizárólagosan tőlük importálunk atomerőműből előállított áramot. Velük, Európa legnagyobb energia-szolgáltatójával szerződünk most, és a további reaktorépítéseinket is közösen képzeljük el."
Cameron, mikor a "korlátlan nyerészkedésről" beszélt, a szerződés különleges záradékára célozhatott. Eszerint a brit kormány a francia félnek 35 éven át garantálja a 112 euró/megawattóra felvásárlási árat. Az összehasonlítás kedvéért: ma egy megawattóra villamosenergia ára az Egyesült Királyságban 64 euró, a lipcsei áramtőzsdén csupán 40 euró. A garantált ár így is inflációkövető, automatikusan növekszik évről évre.
Roland Vetter, a CF Partners londoni energiapiac vezető elemzője szerint ez bombaüzlet a franciáknak. Becslése szerint a felhalmozódó nyereség a szerződés teljes időtartamára, azaz 35 évre vetítve, 175 milliárd euró. Pedig az EDF úgy hirdeti a megállapodást, hogy az mindkét fél számára tisztességes és kiegyensúlyozott.
Vetter, aki azt állítja magáról, hogy ő nem ellenzője az atomerőmű-szerződésnek, nem érti, miért ment bele Cameron és csapata, hogy ilyen boros árat fizessenek. Az egyik ok nyilván az, hogy a kormánynak nem volt más választása.
Jelenleg csak az EDF nyomottvizes reaktortechnológiája rendelkezik engedéllyel Nagy-Britanniában. "Cameronnak várnia kellett volna három évet. A 2017-es évre a japán Hitachi cég egy új típusú reaktorral rukkol elő. Ez a technológiai verseny jelentősen csökkentené az árakat" - hangsúlyozta a londoni elemző.
Az ilyen nyilatkozatok nem használnak a nukleáris beruházásoknak, és tisztában vagyunk az egyenlő feltételek fontosságával - vette védelmébe a brit kormány a projektet, rámutatva arra, hogy a nukleáris energia jelen helyzetben kedvezőbb, reálisabb a zöld energiánál.