Tizenkilenc párt, illetve pártszövetség nevével találkozhatnak a választópolgárok április 6-án, hiszen ennyi jelölőszervezetnek sikerült 27 egyéni jelöltet állítani legalább kilenc megyében és a fővárosban. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvántartásba is vette az országos listákat, noha az MTI tájékoztatása szerint összesen 18-at, nem 19-et. Az ő felsorolásukból hiányzott a Magyar Cselekvő Párt (MACSEP), amely 36 nyilvántartásba vett egyéni jelöltjével jogosult a listaállítása.
Megírtuk: az országos listák bejelentésének határideje kedd 16 óra volt, eddig az időpontig 31 pártlistát jelentettek be a jelölőszervezetek. Az egyéni jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos döntéseket a választási bizottságok csütörtök éjfélig hozták meg, ez alapján derült ki, hogy a jelöltekből hány tudta összegyűjteni a szükséges számú aláírást. Márpedig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján még lapzártánkkor is olyan adatok szerepeltek, amelyek szerint 19 jelölőszervezet vált jogosulttá listája nyilvántartásba vételére. Ugyanakkor a délutáni NVB ülést követően estig már nem frissültek a portálon szereplő, a listák nyilvántartásba vételére vonatkozó adatok a választási honlapon.
Az már biztos, hogy összesen 1577 jelölt indulhat az egyéni választókerületekben. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy, hogy hétszáz bejelentett jelölt mégsem tudta összegyűjteni a megfelelő számú aláírást, hanem azt is, hogy minden korábbinál többen jelöltették magukat az áprilisi választásra, így átlagosan 14 indulóra lehet majd szavazni a 106 választókörzetben. Noha az erre eredetileg bejelentkezett 31-ből "csak" 19 tömörülés járt sikerrel, összességében mégis kijelenthető: feltűnően sok párt tudott listát állítani is, hiszen 2010-ben még mindössze 6 pártnak volt országos listája.
Mindez az indulási feltételek enyhülésének és a kampánytámogatási szabályok lazulásának tudható be. Az országos listaállításhoz ugyanis pártonként csak 27 egyéni jelölt kellett, akiknek indulása mindössze 500 támogató aláírás összegyűjtésétől függött. Az aláírások megszerzésére két hetük volt a jelölőszervezeteknek, és noha a nagy pártok szinte azonnal, két nappal a gyűjtés elindulását követően leadták a szükséges ajánlást, egyes parlamenti erők az utolsó napig gyűjtötték a támogatásokat. Persze a Fidesz-KDNP érthetetlen okokból listája múlt heti nyilvántartásba vételét követően, sőt, még a jelöltállítási határidő lejárta után is több kitelepülésen gyűjtötte és gyűjti az állampolgári aláírásokat - nem tudni kinek a javára, és milyen céllal.
Az ugyanakkor biztos, hogy miközben az LMP-nek az utolsó pillanatokban sikerült összegyűjtenie elegendő aláírást, a 4K! pedig elvérzett ezen a "megmérettetésen", az ötszázas feltételt több mint egy tucat olyan párt teljesítette, amelyeknek még a nevével sem találkozhatott az átlag állampolgár. Márpedig a hozzáértők szerint egy új, nem közismert pártnak legalább 200-300 aláírásgyűjtőre lett volna szüksége, akik napi 12 órában két héten át csak ezzel foglalkoznak, hogy meglegyen az országos listájuk. Nem is csoda tehát, hogy komolyan felmerült a csalás gyanúja. Erre lehet következtetni abból is, hogy már két esetben tett feljelentést egy helyi választási bizottság az ajánlóíveken szereplő aláírások esetleges hamisítása miatt,
Hódmezővásárhelyen ugyanis két jelölt ajánlóívein is kétségessé vált a szignók hitelessége. Sajtóhírek szerint ráadásul tömegesen másolhatták le egymás ajánlóíveit az egyes pártok fizetett vagy önkéntes aktivistái. A teljesen egyértelmű csalást az tette lehetővé, hogy idén először egy polgár több jelölt indulását is támogathatta, így egy-egy párt "cserélhetett", vagy akár oda is ajándékozhatta saját támogatóinak személyes adatait egy másik szervezetnek. Ráadásul az ívek leadásakor kizárólag azt ellenőrzik, hogy egy létező személy valódi adatai szerepelnek-e az íveken. Az NVI ugyanis közölte: főszabályként csak az íveken szereplő személyi adatok hitelességét vizsgálják, az aláírásokét nem.
Csakhogy a választási eljárási törvény szerint az ajánló aláírások vizsgálata is a választási szervek hatáskörébe tartozik. A jogszabály ugyanis kiköti: csak az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki az ajánlóívet saját kezűleg írja alá, a követelmény teljesüléséért pedig a választási irodának felelnek. Ráadásul a 444.hu portál hitelesnek tűnő beszámolója az ajánlásgyűjtési korrupcióról azt a gyanút erősítette, hogy egyes pártok jogellenesen segítettek egymásnak, megsértve ezzel a választójog szabad gyakorlásához fűződő jogot, az adatvédelmi törvényt és még számos egyéb jogszabályt.
Csaknem kétmilliárdnyi büntetés
Összesen mintegy 1,86 milliárd forintra büntetik az ajánlóíveket időben vissza nem adó pártokat és független jelölteket a választókerületi irodák - közölte az NVI vezetője. Pálffy Ilona szerint az irodák több mint 478 ezer ajánlóívet adtak ki, és ezekből mintegy 37 ezret nem vittek vissza a jelöltek a határidőig. A törvény nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy az ajánlóíveket milyen okok miatt nem vitték vissza; egységesen minden egyes hiányzó aláírásgyűjtő ív után 50 ezer 500 forintos bírságot kell kiszabniuk, akár elveszítették, akár ellopták, vagy csak a hétfő délutáni határidő után vitték vissza azokat.
Így fordulhatott elő, hogy a Szövetségben, Együtt Magyarországért (SZEM-NŐPÁRT) 5 millió 75 ezer forintos bírságról szóló határozatot vett kézhez annak ellenére, hogy ajánlóívei ügyében hatósági eljárás van folyamatban. Egyik jelöltjüket ugyanis megfenyegették, és dulakodás közben néhány ajánlói ívét elvették. A nő a fenyegetés hatására egyáltalán nem adta le íveit, hanem kedden postára adta azokat, amelyeket nem loptak el tőle, egy kérelemmel, amelyben utalt az őt ért megfélemlítésre, kérve, hogy ne szabjanak ki rá bírságot. Pártja elnöke, Nagy Marianna feljelentést is tett az ügyben, és ő maga is felkereste a megyei választási bizottságot, hogy a tényállás tisztázásáig ne szabjanak ki bírságot. A bizottság ennek ellenére döntött a bírságról, határozatuk ellen azonban a szövetség fellebbez.
