Az 59 éves Juncker 25 éve tevékenykedik az európai politikában, éveken át az eurócsoport, az eurózóna pénzügyminisztereinek elnöke is volt. Fő vetélytársai a bizottsági elnöki posztra az Európai Szocialisták Pártja jelöltje, Martin Schulz jelenlegi EP-elnök és a liberálisok jelöltje, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök.
Az idén májusi európai parlamenti választás lesz az első, amelyen az európai pártcsaládok listavezetői egyben európai bizottsági elnökjelöltek is. A legutóbbi felmérések szerint a Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja szoros versenyben áll egymással az elsőségért.
Az EP-választáson győztes pártcsalád lesz az, amelyik először javaslatot tehet majd az európai bizottsági elnök személyére. A megválasztáshoz azonban az EU 28 állam-, illetve kormányfőjének támogatását is el kell nyernie a jelöltnek. Az állam és kormányfőknek az EU lisszaboni szerződése értelmében "figyelembe kell venniük" az EP-választás eredményét, jogilag ugyanakkor nem köti őket az eredmény, és sok uniós vezető vonakodik attól, hogy kényszerből válasszon valakit fő tárgyalópartnerül az Európai Bizottság élére.
A végső döntést másik három fontos európai tisztség körüli alkudozás is befolyásolhatja, így az EP-elnök, az Európai Tanács elnöke és az uniós diplomáciát vezető kül- és biztonságpolitikai főképviselő kiválasztása.
Junckert támogatta előzőleg mások mellett Angela Merkel német kancellár. Barnier mögött sorakozott fel többek között saját pártja, a francia UMP és a magyar Fidesz-MPSZ is.
Juncker választási beszédében úgy fogalmazott, "hídépítő", "konszenzusteremtő motor" szeretne lenni Európában. Az új listavezető arra buzdította párttársait, hogy ne bírálják Európát. "Fel kell hagynunk azzal, hogy nemzeti szinten elkönyveljük a sikereket és a kudarcokat Európa számlájára írjuk" - mondta. Egyúttal amellett emelt szót, hogy ne helyezzenek át túl sok döntést európai szintre. A konzervatívok és a szocialista pártcsalád között a szavazatokért folyó versengésre kitérve úgy vélekedett, a Néppárt "nem engedheti át a szociális kérdéseket a szocialistáknak".
Az Európai Bizottság következő elnöke José Manuel Barrosótól veszi majd át az EU egyik fő irányító szervének vezetését. A néppárti Barroso 2004 óta tölti be a tisztséget.
Az Európai Néppárt Dublinban határozatot fogadott el Ukrajnáról. A 24 pontból álló dokumentumban elítélik a Krím hovatartozásáról tervezett népszavazást és úgy foglalnak állást, hogy Ukrajna, mint minden más európai ország, pályázhat az EU-tagságra. Ennek feltétele mindenekelőtt az emberi jogok tiszteletben tartása.
