kártérítés;biztosítás;új Ptk.;

- Új Ptk - A károsult a cégvezető magánvagyonát is perelheti

 A cégeknél a vezetői minőségben okozott kárért a vállalat, valamint az érintett vezető egyetemlegesen felel az új Ptk. március közepétől hatályos szabályai szerint. A változásra a biztosítók is készülnek: vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok anyagi felelősségére kínálnak biztosítást.

Jelenleg csak kivételes esetekben, például felszámolásnál vagyonhiány, vagy környezetszennyezés miatt lehet kárigénnyel fellépni a cégvezetőkkel szemben. A szabályozást az új Ptk. gyökeresen alakítja át. 

Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a károsult nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona terhére is kártérítést követelhet. Az Allianz és a Generali biztosító is arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ilyen kárigények ellen védelmet nyújtó biztosítást kínál. Ezek a termékek - a hagyományos szakmai felelősségbiztosításokkal ellentétben - a vezetői tevékenységre, és nem a szakmai tevékenységre nyújtanak biztosítást.     A felelősségbiztosítását cégek és vezető állású személyek is megköthetik.

Az Allianz Global Corporate & Specialty statisztikái alapján Európában a pénzügyi szervezetektől, valamint az Internet/IT/Media/PR profillal rendelkező vállalatoktól érkezik a legtöbb vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosításával kapcsolatos kárbejelentés.

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a penetráció csaknem 100 százalék, ami egyértelműen alátámasztja e biztosítás létjogosultságát és fontosságát az Allianz szerint. A Generali pedig pedig azt hangsúlyozza, hogy a felelősségbiztosítása kiterjed a kártérítésen túl a hivatalos vizsgálat költségeire, az esetleges testi sérülés és dologi kárral kapcsolatos jogvédelmi költségekre, a polgári peres vagyoni biztosíték fedezetére, továbbá a jó hírnév sérelmének orvoslásával összefüggő költségekre is. 

 

Magyarországon 2009 és 2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi tized (decilis) aránya 7,2-ről 9,0-ra emelkedett. Ez a legnagyobb mértékben a jövedelemeloszlás alján elhelyezkedőket érintette: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1 százalékról 2,5 százalékra csökkent. A legfelső decilis aránya viszont kicsit ugyan, de tovább növekedett - állapítja meg a Tárki monitor jelentése.