Egyetlen kormány sem tűzhet ki nemzeti devizája számára árfolyamcélt, mert ezzel nyomást gyakorolna a független jegybankra - jelentette ki tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Gazdaságpolitikájából azonban kitűnhet, hogy az erős vagy a gyenge deviza a célja, a változó körülmények miatt mind a kettőre lehet indokot találni. Ezért is tűnhetett furcsának, hogy Varga Mihály a Forint 2014 elnevezésű tanácskozáson szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy nincs árfolyamcéljuk, hanem "az a jó árfolyam, amelynél stabilan nő a gazdaság."
Ugyanakkor nem árt emlékeztetni arra, hogy a 2014-es költségvetés 296,90 forintos euróárfolyammal számol. (Tegnap 309 forinton adták-vették az európai közös fizetőeszközt.) Korábban Orbán Gábor úgy nyilatkozott, hogy csak akkor módosítják az idei költségvetést, ha tartósan elszakadna a rögzített értéktől.
Szakértők szerint kérdéses, hogy a kormánynál milyen időtartam számít tartósnak? Varga Mihálynak azt a kijelentését is aligha lehet komolyan venni, hogy az adórendszerben "szükség van most egy kis nyugalomra." Ugyanis régóta esedékes az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése. Másrészt, ha megtehetik, akkor az áprilisi választásokat követően - a költségvetési egyensúly helyreállításához - ismét "srófolnak egyet" a tranzakciós illetékek mértékén.
A nemzetgazdasági miniszter sokadszorra is alapvető kormányzati célként jelölte meg tegnap a GDP-arányos államadósság csökkentését, aminek szükségességét amúgy senki nem vitatja. Arról viszont nem tett említést, hogy a második Orbán-kormánynak ez a "háborúja" elbukott, ugyanis a februári statisztikai adatok újabb rekordszintű adósságról számoltak be.
A tegnap közzétett adatok szerint az előzetes várakozásoknál is gyorsabban nőtt az adósság mértéke. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint 23 392,2 milliárd forint volt a központi költségvetés adóssága, ami nominálisan újabb történelmi csúcs. Az év első két hónapjában a központi költségvetés adóssága 1 393,6 milliárd forinttal nőtt.
Az adósság növekedése a GDP 4 százalékának megfelelő mértékű volt két hónap alatt. Az ÁKK egy héttel korábbi adatai még szerényebb növekedést jeleztek előre februárra: akkor 22 934,8 milliárdon állt az adósság, tehát bő egy hét leforgása alatt 457 milliárd forinttal nőtt, és előzetes számítások szerint 79,5 százalékot tett ki, ami újabb növekedésről tett tanúbizonyságot.
Az adósságnövekedés fő okairól Katona Tamás azt mondta a Népszavának, hogy egyrészt az év végén egy trükkel lefaragtak az adósságmértékből. (Ha ezt nem teszik, akkor 2,5 százalékkal lett volna magasabb az érték.) Januárban a kölcsönadott állampapírokat visszavették - emlékeztetett a közgazdász egyetemi tanár. Emellett 2013 végén - ugyancsak a jobb számok érdekében - mérsékelték az állampapír-kibocsátást, amit most pótoltak.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 2014-es év elején nagyot gyengült a forint, ami szintén rontotta a mérleget. Azóta ebben a tekintetben még rosszabb lett a helyzet - mondta Katona Tamás.
Varga Mihály az ország finanszírozhatóságáról szólva kijelentette: Magyarország egyfajta biztonságos menedék volt 2013-ban a piac számára a feltörekvő országok között. Ezzel szemben a tanácskozás közgazdász résztvevői szerint bár hosszú utat tett meg Magyarország még mindig sérülékeny ország. A fordulathoz kiszámíthatóságra, az üzleti kezdeményezésekbe vetett bizalomra volna szükség a gazdaságpolitika részéről.
Üdvözli a kormány a sérülékenység csökkenését és a növekedési fordulatot, de van olyan szintű reálkamat, amely már nem szolgálja a magyar gazdaság érdekét. Ezt a Monetáris Tanács is látja. Nem megalapozott hátradőlni, hanyagul viselkedni a forint árfolyamát látva - fogalmazta meg megszemélyesítés nélküli kritikáit Orbán Gábor államtitkár.
