A 28 uniós tagország közül kizárólag Magyarországon nem vásárolhat termőföldet mezőgazdasággal foglalkozó társas vállalkozás, miközben az agrárium teljesítményének több mint felét ez a szegmens állítja elő. A kormányzat azzal indokolta a tilalom fenntartását, hogy a földvásárlási moratórium május 1-jei feloldása után a külföldi tulajdonú társaságokat sem lehetne kizárni a a földtulajdon szerzésből.
A közösségi szabályozás miatt az uniós állampolgárokat egyébként sem lehet a földvásárlásból kizárni, ezért a MOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar törvény megkülönböztesse az egyéni gazdálkodókat a mezőgazdasági társaságoktól. A MOSZ az új földtörvényt károsnak tartja a mezőgazdaságra, amit az állami földek "újraelosztásának" mostani gyakorlata is jelez.
Nagy Tamás, a szervezet elnöke hangsúlyozta, a Közös Agrárpolitika (KAP) új ciklusa 2015-től indul, amikor kibővül az agrártámogatásoknál a tagországok nemzeti hatásköre. Ezért bárki is kerül kormányra, óriási a felelőssége az uniós források felhasználásában. A MOSZ véleménye szerint a vidékfejlesztésre szánt uniós és nemzeti pénzeszközök felhasználásánál elsőbbséget kell kapnia a munkahelyteremtésnek és megőrzésnek, a vállalkozási lehetőségek bővítésének. Jelentős összegeket kell fordítani a gazdaságfejlesztésre és a versenyképesség javítására.
Erre annál is inkább szükség lenne, mert a kormányzat minden "az ország jobban teljesít" állításával szemben ma a magyar mezőgazdaság az 1989-es teljesítmény 80 százalékát nyújtja. Az agrárium messze a termelési lehetőségei alatt teljesít. A magyar mezőgazdaság stagnálása pedig ma már egyet jelent a lemaradással.
Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint az sem véletlen, hogy az országgyűlési választások előtt nem született meg sem az üzemszabályozásról, sem az integrációról szóló törvény. Olyan üzemszabályozási törvényt várnak az agrártársaságok, amely minden gazdálkodó számára azonos esélyt teremt, támogatja a legális termelést.
A mezőgazdasági termékek értékesítési biztonsága az utóbbi években nagymértékben romlott. A MOSZ javasolja, hogy készüljön a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari feldolgozók hosszú távú együttműködésére alapozott program. Továbbá szorgalmazza az ágazat szereplőinek a közteherviselésben való arányos részvételét is.
Nagy Tamás megjegyezte: a mezőgazdaság stabilizálódásának és növekedésének az egyik legfőbb akadálya, hogy a politika folyamatosan rátelepedett az ágazatra. s a rövid távú célok rendre háttérbe szorították a hatékonyság, a versenyképesség, a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a fenntarthatóság követelményeit. Átláthatatlan a bürokrácia, ami ugyancsak hozzájárult az ágazat romló teljesítményéhez.
Az ígéretekkel ellentétben nem kevesebb, hanem minden eddiginél több adók, díjak, illetékek sújtják a mezőgazdaság szereplőit, legyenek azok kicsik, vagy nagyok: agrárkamarai díj, e-útdíj, tranzakciós illeték és hosszan lehetne sorolni. Ráadásul miközben a kormány folyamatosan az állattartás és a növénytermesztés kiegyensúlyozásának fontosságáról beszélt, négy év alatt a sertés állomány majd' 500 ezer jószággal megcsappant.
Sok állattartó pedig nemcsak a földbérlet bizonytalanságai miatt, hanem azért is hagyott föl a termeléssel, mert az ágazatban a legtöbb munkavállaló minimálbérért dolgozott és az egykulcsos adó, illetve az a adójóváírás kivezetése miatt az addig tehermentesen foglalkoztatott emberek után a munkáltatónak be kellett fizetnie az szja-t. Eközben a technikai, technológiai fejlesztésekre jelentős támogatásokat lehet igénybe venni. Ennek az lett az "eredménye", hogy jó néhány állattartó fejlesztette a a telepét és csökkentette a foglalkoztatottak számát.
Az agrárium szereplői azt is furcsának tartják, hogy szeptemberig annyi és olyan adattömeget kell az agrárkamarának beküldeniük, amit a hitelező bankjuk sem követel meg. Ez azért is aggályos, mert rengeteg idősödő gazdától senki nem akarja átvenni a birtokot, így várhatóan sok gazdaságot kínálnak majd a piacon. Ha véletlenül a kamarai adatbázis valahol "ereszteni" fog, az jelentős hátrányt jelenthet az eladónak.