Eltűnt rézszobor, vasúti sín, csatornafedél, sírok rézkeresztjei, kriptatető emelő alumíniumok - a fémtolvajoknak semmi sem szent, ellenben leleményességük szinte határtalan. Az elmúlt években nem volt ritka, hogy egyes tolvajok a még a lakások fém kilincseit és a vas lábrácsokat is gyűjtötték, míg le nem buktak.
Rendőrségi adatok szerint ma minden napra átlagosan 24 fémlopás jut, ami évente több mint 2 000 tonna fémet jelenthet. Magyarországon több mint 500 fémkereskedelmi telep működik, ezeken 2013-ban - a NAV adatai szerint - a leadott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyisége 2,5 millió tonnát tett ki.
Bár a lopott fém értéke elenyésző, a lopás okozta helyreállítási kár a 2 milliárd forintos összértéket is elérheti. A lopások napról-napra precízebbek: a lopott fém nagy része a lopást követő néhány órán belül már elhagyja az országhatárt.
A NAV az elmúlt két évben több mint 130 engedély nélkül működő fémtelepre csapott le.
A roncsautó-kezelés helyzete is elkeserítő: a leselejtezett gépjárművek csupán 20 százaléka kerül a legális hulladékkezelőkhöz, míg a maradék 80 százalék a feketepiacon végzi.
A március 1-jétől hatályos szigorított fémtörvény célja éppen a lopások megakadályozása, illetve azok eredményes felderítése.
Ennek értelmében a jövőben csak hatósági engedéllyel rendelkező telepek foglalkozhatnak fémkereskedelemmel, és a szabályok megsértése esetén akár ötmillió forintos bírság is kiszabható lesz.
Bizonyos anyagok, például a vasúti sín, az ipari kábel, a csatornafedél csak akkor lesznek értékesíthetők, ha azt előzőleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), mint fémkereskedelmi hatósághoz bejelentették és azt a NAV visszaigazolta.
A bejelentés alól csak a gyártóknál - autógyár, kábelgyártó cég - keletkezett gyártási hulladékok a kivételek.
A NAV az előzetes bejelentésben feltüntetett fémhulladék származását minden esetben vizsgálni fogja. Az előzetes bejelentés elmulasztása esetén pénzbírság szabható ki, akár a fémkereskedelmi engedély visszavonását is kockáztatja az a kereskedő, aki a hatóság visszaigazolása nélkül vesz át olyan árut, amelyre a jogszabályi szigorítás vonatkozik.
Cink, Cirkónium Kadmium
Kobalt, Króm Magnézium
Mangán, Molibdén Nikkel
Ólom, Ón Réz Tantál
Titán, Vanádium Vas, Wolfram
A törvénymódosítás tartalmazza azt is, hogy például a MÁV, az ELMŰ, a BKK, Fővárosi Csatornázási Művek az említett fémanyagok értékesítése során kötelesek megállapodást kötni a fémkereskedővel és az egyes értékesítések alkalmával külön igazolást is ki kell állítaniuk részükre.
Újdonság, hogy természetes személy maximum 3 köbméter térfogatú, az adott ingatlanhoz kötődően keletkezett fémhulladékot tárolhat. A fémkereskedelem szabályainak szigorításán túl - Boldog István fideszes képviselő indítványára - módosítanák a Büntető Törvénykönyv erre vonatkozó részét is.
A törvényjavaslat szerint alapesetben – a jelenleg hatályos egytől öt évig helyett - a jövőben öttől tíz évig terjedő börtönnel sújtanák azokat, akik megzavarják egy közérdekű üzem működését, például vasúti berendezéseket rongálnának meg. De akár 15 év is kiszabható lenne, ha valaki ezt a cselekményt bűnszövetségben vagy különösen nagy kárt okozva követné el.
A legszigorúbb elbírálásban azok részesülnének, akik fegyveresen, felfegyverkezve vagy különösen jelentős kárt okozva sértik meg a törvényt. Ők akár életfogytiglani büntetést is kaphatnának. Boldog szerint mindez azért szükséges, mert a tolvajok, rongálók a közlekedésben részt vevők biztonságát is veszélyeztetik.
