A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt időszak egyes sajtóhíreire reagálva adta ki közleményét. Ugyanis mind több gépjárműhitel-szerződésnél merült fel a gyanú, hogy a pénzpiaci ügynökök közvetítésével – vagyis az úgynevezett„a”vagy„b” ügynökök segítségével – kötött gépjárműhitel és gépjárműlízing-szerződéseket nem szabályosan írták alá, így azok érvényessége megkérdőjelezhető.
Amennyiben a gépjárműhitellel, gépjármű lízingszerződéssel kapcsolatban polgári jogi, elszámolási jellegű vita merül fel (például a szerződés megkötésének jogszerűsége, érvényessége kapcsán), egyedi panaszbeadvánnyal elsődlegesen pénzügyi szolgáltatójukhoz kell fordulniuk az ügyfeleknek. E panaszra a szolgáltatónak jogszabályi előírás alapján 30 napon belül írásban,álláspontját részletesen kifejtve válaszolnia kell. Ha a pénzügyi szolgáltató válaszával, így a jogi érveléssel vagy bármely más szemponttal nem ért egyet az ügyfél, az arra illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróságon polgári peres eljárást indíthat – írja közleményében a jegybank.
A jegybank felhívja a figyelmet arra is: a bíróság által esetlegesen érvénytelennek minősített szerződések jogkövetkezményeit, végeredményében a felek közötti elszámolást elsődlegesen szintén az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatójának megállapodása alapján lehetséges rendezni. Amennyiben ez eredménytelen, úgy szintén a bíróságok jogosultak – egy következő peres eljárásban – e jogkövetkezmények levonására, az elszámolás megállapítására.
Ha egy ügyfél kérdése kizárólag arra irányul, hogy a szerződésének megkötése időpontjában a szerződést aláíró pénzügyi ügynök a pénzügyi szervezet tekintetében a MNB nyilvántartása szerint rendelkezett-e ügynöki engedéllyel, e kérdésre a MNB a számára postai úton (postacím: 1534 Budapest BKKPPf: 777), vagy az [email protected] e-mail címre küldött beadványra a jogszabályban biztosított maximum 30 napos határidőn belül felvilágosítást nyújt.
Törvénymódosítás nyomán 2010-től megszűnt a korábbi „a” és „b” típusú ügynöki megkülönböztetés– e szerint 2010. szeptember 30-ig lehetett működni –, ezt követően a jogalkotó ettől eltérő szabályt és engedélyezési rendszert vezetett be.
