Az indítvány többek között Borisz Taraszjuk volt külügyminiszter is aláírta.
A törvényjavaslat indoklásában leszögezik: "az, hogy 2010-ben Ukrajna tömbön kívüli országgá minősítette magát, nem vezetett az ország biztonságának erősödéséhez, épp ellenkezőleg, csökkentette védelmi képességeit".
A dokumentum szerint a szerzők módosítani javasolják az Ukrajna nemzetbiztonságának alapjairól és az ország bel- és külpolitikájának alapjairól szóló törvényeket. A jogszabályokban törvényi szinten erősítenék meg, hogy Ukrajna külpolitikájának stratégiai célja az euroatlanti integráció, és a NATO-csatlakozás.
A TSzN hírcsatorna által előző nap végzett gyorsfelmérés alapján az ukrán lakosság 79,1 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának sürgősen be kellene lépnie az észak-atlanti szövetségbe. A televízió hírportálján feltett kérdésre egy nap alatt rekordszámban, 32 ezren válaszoltak.
A Krímre koncentrálódik a feszültség
A dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságból szerda délután is több hír érkezett arról, hogy fegyveresek jelzés nélküli egyenruhában fenyegetik az ukrán katonákat.
A félszigeten az orosz szárazföldi határnál lévő Kercs városánál megkülönböztető jelzés nélküli egyenruhába öltözött fegyveresek vettek blokád alá egy laktanyát - közölte szerdán a Kerch.FM városi rádió. Azt követelték az ukrán katonáktól, hogy adják át fegyverüket, aminek utóbbiak nem tettek eleget.
A helyszíni beszámoló szerint az ukrán egységben szolgáló katonák anyái, feleségei a laktanyánál gyülekeztek, és kérték a fegyvereseket, hogy menjenek el. A nők közölték velük, hogy készek megvédeni a laktanyában lévő hozzátartozóikat.
A szevasztopoli kikötőben veszteglő Ternopil nevű ukrán hadihajó parancsnoka, Makszim Jemjeljanenko állítólag közölte, hogy a korvettet és legénységét elvágták a szárazföldi ellátástól. Az ukrán védelmi minisztérium beszámolt róla, hogy a szintén a szevasztopoli kikötőben veszteglő Szlavutics ukrán hadihajót fegyveresek próbálták elfoglalni, de a legénység ezt megakadályozta.
A két ukrán hadihajó napok óta nem tud kihajózni a kikötőből, mert a Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri flotta hajói elállják a tenger felé vezető utat.
Közben az ukrán határőrség közlése szerint közös műveletet indított "Határ" elnevezéssel a belügyminisztérium és az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), hogy kiszűrje a "szélsőséges és radikális érzelmű orosz állampolgárok" bejutását az országba az ukrán-orosz határon keresztül. Ukrajna keleti és déli szárazföldi határátkelőire újabb határőregységeket vezényelnek, és különleges technikai eszközökkel szerelik fel őket.
EU: Összekötőcsoport vagy szankciók!
Az Oroszország elleni büntetőintézkedések kérdése is napirendre kerülhet az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján, ha nem sikerül előrelépni az ukrán válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoport megalakításának ügyében - mondta szerdán a német kormányszóvivő.
Steffen Seibert berlini tájékoztatóján hangsúlyozta: a Krím félsziget körüli konfliktus diplomáciai rendezéséhez visszafogottság szükséges valamennyi fél részéről, de különösen Oroszországnak kell tartózkodnia a provokációtól. Moszkvának még "oldalvágásokat" sem szabad tennie - emelte ki a német kormányszóvivő.
A Berlin által javasolt összekötő csoport létrehozásáról szerda délután kezdődik egyeztetés Párizsban az orosz, az amerikai, a német, a brit és a francia külügyminiszter részvételével.
Nagyüzemben a diplomácia
John Kerry amerikai külügyminiszter ma Párizsban tanácskozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Bár tárgyalásuk témája eredetileg a libanoni helyzet lett volna, aligha ez a kérdés kerül megbeszéléseik középpontjába. Szerdán délután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelentette be: Ukrajna összesen 11 milliárd euróhoz juthat hozzá a következő években az Európai Uniótól és a hozzátartozó pénzügyi intézményektől.
John Kerry amerikai külügyminiszter Párizsban egyeztet az ukrán helyzetről. Fotó: Diego Azubel-Pool/Getty Images
Az EU a saját költségvetéséből 3 milliárd eurót, 1,6 milliárd euró kedvezményes kölcsönt és 1,4 milliárd euró támogatást nyújt, emellett pedig Ukrajna összesen 8 milliárd eurót kaphat az Európai Beruházási Banktól (EIB), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD).A csomaggal az Európai Unió az Ukrajna gazdasági és politikai reformját elősegíteni hivatott nemzetközi erőfeszítésekhez óhajt hozzájárulni - közölte az Európai Bizottság elnöke.
Az EBRD 5 milliárd eurót adna
Legalább 5 milliárd euró értékű pénzügyi támogatást tud nyújtani az ukrán gazdaságnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Az európai felzárkózó gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet szerdán közölte, hogy szerkezeti és makrogazdasági reformok támogatására hajlandó folyósítani az összeget a nap folyamán bejelentett, összehangolt nemzetközi pénzügyi segélyprogram keretében.
Az EBRD által saját forrásaiból felajánlott 5 milliárd eurós támogatás a bank szerdai londoni bejelentése szerint a 2020-ig terjedő időszakban vehető igénybe, és összege növelhető, ha ezt "a gazdasági körülmények lehetővé teszik".
Az EBRD véleménye szerint ugyanakkor elengedhetetlen a befektetői bizalom szempontjából, hogy Ukrajna megállapodásra jusson a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy makrogazdasági stabilizációs program végrehajtásáról, és lépjen fel a "járványos mérteket öltő" korrupció ellen.
Más nagy londoni házak szerint azonban Ukrajna új vezetésének nehéz lesz teljesítenie azokat a várható feltételeket, amelyeket az IMF szabna bármilyen pénzügyi segélycsomaghoz, és az ukrán gazdaságnak az eddig felajánlott külső támogatás többszörösére lenne szüksége az államcsőd elkerüléséhez.
Az Európa Tanács vizsgálatát kéri Moszkva
Moszkva az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottságához fordult, kezdeményezve az ukrán parlament döntéseinek törvényességi vizsgálatát - jelentette be szerdán az orosz duma elnöke. Szergej Nariskin közölte, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi bizottságához fordultak annak érdekében, hogy a Velencei Bizottság, az ET keretén belül működő, független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testület befogadja a vizsgálat iránti orosz kérelmet.
Az orosz törvényhozás elnöke szerint az "igen súlyos ukrajnai politikai válság elhúzódásának egyik oka az, hogy a kelet-európai országban nincs olyan politikai erő, amely törvényesen képviselné a soknemzetiségű ukrán nép, a lakosság valamennyi csoportjának és az ország valamennyi régiójának érdekeit és hangulatát".
Nariskin úgy fogalmazott, hogy a kijevi Verhovna Radának "vannak törvényességi tartalékai". Magyarázata szerint az ukrán parlament képviselőinek egy részére "nyilvánvaló nyomás nehezedik, amely hatással van a kijevi törvényhozás döntéseinek törvényességére is". Ezzel összefüggésben azt fejtegette, hogy egyes ukrán törvényhozók "munkafeltételei, képviselői érinthetetlenségük, biztonságuk körülményei" megváltoztak.
Az Ukrajnában korábban kormányzó Régiók Pártjánál és a parlamentben jelentős képviselőcsoporttal rendelkező Kommunista Pártban az új ügyvezető ukrán kormány megalakulása és a parlamenti erőviszonyok megváltozása közepette arra panaszkodtak, hogy honatyáikat életveszélyesen megfenyegették, zaklatták és erővel vették rá számos jogszabály elfogadására.
Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi sajtótájékoztatóján egyértelműen értésre adta, hogy Moszkva nem ismeri el az új ukrán vezetés törvényességét. Azt mondta, hogy a jelenlegi ukrán hatalom törvényellenesen, államcsíny útján jött létre és közölte, hogy továbbra is a február 22-én Kijevben megbuktatott Viktor Janukovicsot tekinti Ukrajna törvényes elnökének.
Felfüggesztenék az EP és az orosz Duma együttműködését
Levélben fordult az Európai Parlament (EP) elnökéhez az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának vezetője, amelyben azt kérte: az EP függesszen fel minden együttműködést az orosz Dumával mindaddig, amíg Oroszország nem vonja vissza csapatait az ukrán térségből.
Ezt Martin Callanan, az ECR frakcióvezetője jelentette be szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet a képviselőcsoport háromnapos magyarországi kihelyezett frakcióülése alatt tartott. A tájékoztatón Bokros Lajos, az EP-frakció tagja, a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) vezetője arról számolt be: szervezete az országgyűlési választáson nem indul, a május 25-ei EP-választáson azonban saját listával méreti meg magát.
John Kerry amerikai külügyminiszter ma Párizsban tanácskozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Bár tárgyalásuk témája eredetileg a libanoni helyzet lett volna, aligha ez a kérdés kerül megbeszéléseik középpontjába.
Günther Oettinger energiaügyi uniós biztos a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában úgy foglalt állást, az Európai Unió minden segítséget megad Ukrajnának ahhoz, hogy az ország ki tudja egyenlíteni a Gazprommal szemben felhalmozódott adósságát a gázszállításokért. John Kerry amerikai külügyminiszter azt közölte, Washington segít Ukrajnának a Viktor Janukovics-fémjelezte vezetés által ellopott és külföldre menekített vagyon felkutatásában.
Hogy milyen nehéz feladat vár a nemzetközi közvetítőkre, mutatja: Szerhij Akszjonov krími kormányfő azt közölte, a Krími Autonóm Köztársaság egyelőre nem áll készen a tárgyalásokra az ukrán parlamenttel, mert nem tartja legitimnek a kijevi vezetést.
Obama és Merkel nemzetközi megfigyelőket küldene Ukrajnába
Az ukrajnai válság csillapítása fontos, annak magában kell foglalnia a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők helyszínre küldését és a közvetlen orosz-ukrán párbeszéd kezdeményezését. A Fehér Ház tájékoztatása szerint keddi telefonbeszélgetésük alkalmával ezekben a kérdésekben egyetértés volt Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel német kancellár között.
A két vezető az egyórás megbeszélése során aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nyilvánvalóan megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Megbeszélték, hogy továbbra is szükséges támogatni az ukrán kormányt, amely a gazdaság stabilizálásán és a májusi választások előkészítésén dolgozik.
Az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó illetékese szerint az elnök nem utazik el a G8-csoport júniusra tervezett szocsi csúcstalálkozójára, hacsak nem lesz orosz irányváltás az ukrajnai krízissel kapcsolatban. A tisztségviselő megerősítette, hogy a két vezető szerint a válságból vezető kiút az lenne, ha Oroszország visszavonná katonai erőit a bázisokra és az orosz kisebbség jogait nemzetközi megfigyelők szavatolnák.
Orosz rendszámú katonai teherautók hajtanak át egy ellenőrzőponton a Krím-félszigeten, a Szevasztopol és Szimferopol közötti úton. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Putyin is Ukrajna megsegítésére szólított fel
Az orosz-fehérorosz-kazah vámuniós tagállamoknak mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az igen súlyos gazdasági helyzetben lévő Ukrajnát segítsék ki válságból - szólított fel Vlagyimir Putyin a szervezet moszkvai csúcstalálkozóján szerdán.
Az orosz államfő egyúttal azt javasolta, hogy "az ukrajnai események miatt" dolgozzanak ki intézkedéseket országaik gazdaságának és exportőreinek a védelmében.
Ukrajna évekig halogatta a csatlakozást a Moszkva által irányított vámunióhoz. Tavaly december végén azonban, miután elállt az uniós társulási szerződés aláírásától, a kijevi vezetés lehetségesnek tartotta, hogy kötelezettséget vállaljon a vámunió egyes előírásainak teljesítésére.
