A tegnapi nap volt egyébként az 51. az idei 63-ból, amikor az euró jegybanki középárfolyama meghaladta a 300 forintot. (Az eddigi átlag 306,11 forint volt.)
Az alapkamat jelenleg 2,70 százalékos, ami a CIB elemzői szerint a márciusi Monetáris Tanács ülésen még tovább csökkenhet, majd 2,50 százaléknál várják a kamatvágások alját. Ugyanakkor Trippon Mariann úgy véli, hogy célszerű lett volna ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 3,00 százalékos szintnél megáll. Azt is érdemes azonban figyelembe venni, hogy a befektetők az eddigieknél is jobban megnézik, hová viszik a pénzüket.
A második félév azonban már a kamatemeléseké lehet, mind külső, mind belső okokból. Trippon Mariann szerint az inflációra való hivatkozás indokoltnak látszik, a nulla százalékos januári árindex azonban a rezsicsökkentéseknek köszönhető, miközben az úgynevezett maginfláció 3 százalék felett járt, amihez az év során lassan kezd felzárkózni az infláció is, és ez indokolja majd a kamatemelést. Egyértelművé vált, hogy az MNB versenyképesség-javítási megfontolásból alkalmazza a gyenge árfolyamot, de ennek pénzügyi-stabilitási kockázata is van.
A CIB Bank elemzői abban bíznak, hogy az év végére ismét 300 forint alatt fognak kérni az európai közös pénz egy egységéért. A szakértők szerint az alacsony infláció is az oka annak, hogy lényegében nem változik a 80 százalék körüli GDP-arányos államadósság. Mivel nincs megfelelő mértékű növekedés, nem tudjuk "kinőni" a GDP-t, így maradna az elinflálás, de mint látjuk az alacsony infláció miatt, ez most nem aktuális. Bár a feltörekvő országok gazdaságánál erősebbnek látszik a hazai egyensúly, mégis rendkívül szűk a gazdaságpolitikai mozgástér a kamatpolitika alakítására, és az esetleges közvetlen piaci intervenció végrehajtására.