A közszereplőnek tehát nemcsak méltányolható közérdekből kell tűrnie a nyilvános bírálatokat, az Ab ezzel helyt adott az alapvető jogok biztosa tavalyi beadványának, amelyet Szabó Máté volt ombudsman utódja, Székely László is fenntartott. Az Ab határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a szabad társadalmi vitát szolgáló gyakorlása minden esetben kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdeknek minősül.
Nincs szükség további "közérdek" igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálatára másoknál lényegesen szélesebb körben nyíljon lehetőség, ezért ez a feltétel indokolatlan mértékben szűkítené a szabad véleménynyilvánítások körét - húzták alá.
Kiemelték ugyanakkor azt is, a közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti. Indokolt lehet a polgári jogi felelősségre vonás akkor is, amikor a megfogalmazott vélemény az érintett személy emberi státuszának teljes, nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásaként az emberi méltóság védelmének elvébe ütközik.
Az ügy előadó bírája Paczolay Péter Ab-elnök volt, aki a határozatot nemcsak a maga, hanem "az aláírásban akadályoztatott" Stumpf István helyett is szignózta. Stumpf, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere ugyanakkor nem fűzött különvéleményt a döntéshez, ahogyan Szalay Péter sem, aki Ab-taggá választása előtt a Fidesz "házi ügyvédjeként" volt ismert - magyarán mindketten megszavazták a határozatot. A jól megszokott forgatókönyv szerint ellenben különvéleménnyel élt Balsai István és az ő álláspontjához csatlakozó Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, valamint Salamon László is.