Az elmúlt évtizedekben mind a Moszkva-, mind a Nyugat-barát kormányok gondoskodtak a zsidó intézmények védelméről és arról, hogy az antiszemitizmus egy csekély szélsőséges csoport ideológiája maradjon. Az utóbbi hetek zűrzavarában mégis legalább három zsidó személyt ért támadás és két zsinagóga elleni incidens is történt Kijevben, valamint a délkeleti Zaporizzsjában.
Az izraeli lap szerint ennél is aggasztóbb az ultranacionalisták, a Szvoboda párt és a Jobboldali Szektor jelenléte a tüntetéseken, akik nem képviselik ugyan a többséget, de a hangjuk domináns.
A helyi zsidók bizonytalanságát tükrözik Reuven Sztamov, egy kijevi közösség rabbijának szavai. „Sok nagyon kellemetlen dolgot hallottunk a Szvoboda embereitől”- mondta, de „mindeddig különbség volt a szavak és a tettek között, s reméljük, hogy ez így is marad.” A kijevi zsinagóga elleni incidens megítélése sem egyszerű, mert „nem világos, honnan jött a támadás, a korábbi rendszer embere is lehetett, aki be akarta sározni az ellenzéket” - vélekedik a helyi rabbi.
Jelenleg az ukrán zsidók legnagyobb dilemmája ezzel kapcsolatban az, mennyire figyelmeztethetnek az antiszemitizmus veszélyére, ha a felek cinikusan minden szavukat kihasználják saját politikai érdekükben. Oroszországban továbbra is „neonácinak” nevezik az új kijevi vezetést, megpróbálják antiszemitizmusát hangsúlyozni, de ez a Háárec szerint nem újdonság.
Vlagyimir Putyin rendszere évek óta azzal vádolja az ukrán vezetőket, hogy lehetővé teszik országukban az antiszemitizmust, és ezt segítik a Kremlhez közeli Chabad mozgalom rabbijai, akik komoly kormányzati támogatást élveznek, cserébe magasztalják Putyin zéró toleranciáját a zsidóellenességgel szemben, és a rosszabb ukrán helyzettel hasonlítják össze azt - írta a lap.
Mindez kellemetlenül érinti az ukrán zsidó vezetést, mert közösségük biztonsága politikai eszközzé lett Moszkva és Kijev játszmájában - folytatja a Háárec. Négy évvel ezelőtt Berl Lazar, a Chabad szervezethez tartozó moszkvai főrabbi nyilatkozatot adott ki az ukrajnai helyzetről, amire Jákov Bleih, Ukrajna főrabbija élesen reagált, mondván, „Oroszországban is rengeteg antiszemitizmus van, amelyek rászorulnak Lazar szolgálataira, mielőtt az ukrán antiszemitizmussal kezd foglalkozni”.
Móse Aszman Habad rabbi, akit a közösségből többen a Kreml kiszolgálójának tekintenek, két hete menekülésre szólította fel a zsidókat, de Jonatán Markovics kijevi rabbi a Háárecnek elmondta, hogy rabbiként igyekeznek mindenkivel kijönni és nem foglalkozni a politikával, bárki kerül is hatalomra. Mindkét oldalon vannak zsidó politikusok és üzletemberek, és szerinte a zaporozsjei zsinagóga elleni Molotov-koktél is könnyen provokáció lehetett.
Moszkva krími megjelenésekor a kijevi zsidó vezetés felsorakozott az új kormány mellé, Bleih főrabbi több más vallási vezetővel közösen aláírta a kiáltványt, amely az oroszok „Ukrajna elleni agressziójának abbahagyását” követelte.
Az antiszemitizmus Ukrajna történelmében nem ismeretlen, ott volt 103 éve Európa utolsó, úgynevezett Bejlisz-vérvádja, s az állítólagos rituális gyilkosság helyszínére máig ukrajnaiak ezrei zarándokolnak el. Jelenleg a becslések szerint mintegy kétszázezer zsidó él az országban, miután többségük a kilencvenes évek elején Nyugatra vagy Izraelbe vándorolt. Az utóbbi két évtizedben virágzó zsidó közösségek működnek, sok tagjuk igen sikeres - írja az izraeli újság.
