- Feldúsított pártverseny

Egyetlen nap alatt megduplázódott a bejelentkező jelöltek száma; míg vasárnap este 1100 körül voltak a nyilvántartást kérők, lapzártánkig már több mint 2300-an adták le ajánlásaikat a helyi választási irodáknak. Tegnap délután négykor lejárt ugyanis a jelöltállítás határideje, így akinek addig sikerült 500 érvényes aláírást összegyűjtenie, hivatalos jelöltté válik, és felkerülhet az adott egyéni választókerületi szavazólapra.

A nap folyamán meg is közelítette az ezret a hivatalosan nyilvántartásba vett indulók száma, az április 6-i parlamenti választáson tehát a 106 egyéni körzetben átlagosan akár tíz jelölt is versenghet majd a parlamenti képviselői helyekért. A Fidesz-KDNP és az ellenzéki Összefogás után tegnap a Jobbiknak is mind a 106 egyéni választókerületben meglett a hivatalos indulója. Az már reggel is biztosnak tűnt, hogy 1990 és '94 után 2014-ben lesz a legtöbb egyéni választókerületi jelölt a parlamenti választáson, estére pedig rohamosan kúszott fel a nyilvántartásba vettek száma, mely lapzártánkkor meghaladta a 910-et. Az ajánlóívek ellenőrzésére, illetve a határozat meghozatalára ugyanakkor három munkanap áll rendelkezésre, így legkorábban csütörtökre derül ki, ténylegesen hányan indulhatnak majd.

Ám már az is valószínűsíthető, hogy nemcsak a jelöltek, a pártlisták száma is rekordot dönt, hiszen míg 2010-ben összesen 6 országos lista közül választhattunk, az idei szavazólap tartalma megdöntheti az 1994-es 15-ös eddigi csúcsot is. Már eddig is 12 listát vettek nyilvántartásba, melyek közül persze 8 nemzetiségi lista, ám jelenleg is több jelölőszervezet vár döntésre, és a leadott ajánlóívek száma alapján az NVI vezetője, Pálffy Ilona szerint legalább 22 jelölőszervezet fogja teljesíteni az országos pártlista állításának feltételét, sőt, akár a 30 pártlista is elképzelhető. Azok a pártok, amelyek kilenc megyében és a fővárosban 27 egyéni jelöltet tudnak állítani, jogosultak arra, hogy országos listát állítsanak.

Az országos listához tehát megfelelő területi eloszlással összesen 27 jelöltre, azaz lefordítva: 13 500 érvényes aláírásra van szükség. Aki ezt ma délután 16 óráig teljesíti, az 149 millió forintot kap az államtól kampánytámogatásként - ami 30 pártlistával alaphangon 4,5 milliárdos kiadást jelentene -, de 54 jelölt esetén már 298,5 millió, 80 fölött 447,75 millió, míg 106 induló esetén 597 millió az állami támogatás, amelynek felhasználását jóformán teljesen el lehet rejteni a nyilvánosság elől. Miután már eddig is három párt, illetve szövetség állított 106 jelöltet, az LMP esetében pedig már megvan az országos lista, s elvileg minden körzetben leadták a szükséges aláírásokat, így kijelenthető, hogy csak a jelenlegi parlamenti erők állami kampánytámogatása megközelíti majd a 2 milliárd forintot.

Erre jön rá az országos listát állító szervezetek egyenként több mint százmilliós támogatása, sőt amennyiben az egyéni jelöltek száma meghaladja az ezret, az további adómilliárdokat jelent, hiszen az egyéni indulók fejenként 1 millió forintos kincstári támogatása sem kis tétel. Összességében tehát több mint 5 milliárd forintot fordíthat az állam kampánytámogatásra úgy, hogy reálisan az indulók közül négyen, a Fidesz-KDNP, a demokratikus ellenzék Összefogása (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP), a Jobbik és az LMP bejutásával lehet egyáltalán számolni.

A többi pártnak aligha van esélye, hogy átlépje az 5 százalékos parlamenti küszöböt, sőt, könnyen lehet, hogy a parlamentbe nem jutó pártok együttes szavazati aránya is 5 százalék alatt marad, ami azt jelenti, hogy meghaladhatja a 2 milliárd forintot a vissza nem térítendő összeg, amelyet az állam olyan pártoknak fizet majd ki, amelyek mögött nincs valós támogatottság - a támogatási limit csak az egyéni jelölteket sújthatja pénz-visszafizetési kötelezettséggel -, ráadásul ezen a pénzek elköltése gyakorlatilag ellenőrizhetetlen.

Több méteres szavazólapok?

A szavazólapokon a jelöltek neve mellett a jelölőszervezetek logóját is fel kell tüntetni egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen. Mindez azt is jelenti, hogy azokban a körzetekben, amelyekben több tíz induló lesz, akár több méter hosszú egyéni szavazólapokra kell számítani. Már csak ezért is érdekesek azok a körzetek, ahol szokatlanul sokan szállnak ringbe.

Az NVI adatai alapján úgy tűnik, a baloldal számára erősnek számító-, illetve azokban a körzetekben, ahol kiélezett verseny várható, jóval nagyobb lelkesedéssel indultak mindenféle jelöltek, mint másutt. Budapest 18 választókörzetében például lapzártánkig 111 jelöltet vettek nyilvántartásba (330-an jelentkeztek be), azaz a fővárosi szavazó átlagosan 6-7 jelölt közül választhat. Ehhez képest a baloldali karakterű körzetek közül Csepelen 29-en adtak le ajánlásokat, sőt, közülük 11-et már nyilvántartásba is vettek, ők tehát már mindenképp szerepelnek a szavazólapon. Eközben a szintén hagyományosan baloldalinak számító Pesterzsébeten 23-an adtak le ajánlásokat, közülük tegnap estig 17-et vettek nyilvántartásba, ennyien már biztosan szerepelnek tehát majd a szavazólapon.

Az ország többi részén is találkozhatnak majd ugyanakkor a választók több méteres egyéni szavazólapokkal, melyeken garantálhatóan rengeteg olyan jelölt lesz, amely az ellenzéki Összefogáshoz hasonlóan az elégedetlen szavazatokért száll versenybe, míg a Fidesz "köreiben" legfeljebb a Jobbik okozhat fejtörést néhány helyen. Tóth Zoltán szerint a kormánypártoknak éppen ez volt a célja, hiszen sok-sok egyéni jelölttel és sok országos listával "szétszórja" a szavazatokat a baloldalon. "Megengedhető az a feltételezés is, hogy a Fidesz besegített a kis pártoknak az aláírásgyűjtésbe, főként azokon a helyeken, ahol az Összefogás jelöltjei esetleg esélyesek" - tette hozzá a választási szakértő.