"Az alelnök világossá tette, hogy amennyiben nem oldódik meg az ukrajnai helyzet, akkor Oroszország növekvő politikai és gazdasági elszigetelődéssel fog szembenézni" - jelentette ki a neve elhallgatását kérő illetékes.
A Fehér Ház közleménye szerint Biden sürgette az orosz erők visszavonását, a nemzetközi megfigyelők Ukrajnába küldésének támogatását, valamint azt, hogy Moszkva kezdjen érdemi tárgyalásokat az ukrán parlamenttel. Biden hétfő reggel hívta fel Medvegyevet, előtte pedig, a hét végén Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfőt.
A helyzet veszélyes eszkalálódását jelentené, ha bebizonyosodna, hogy Oroszország erő alkalmazásával fenyegette meg az ukrán fegyveres erőket, amiért Moszkva lenne a felelős. Ezt Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője jelentette ki.
Chris Murphy demokrata párti szenátor, az európai albizottság elnöke bejelentette, hogy az amerikai felsőház az ukrajnai intervenció miatt Oroszország elleni szankciókat mérlegel, amelyek az orosz bankokkal szembeni büntetőintézkedéseket, az orosz hivatalos és magánbefektetői számlák befagyasztását és beutazási korlátozásokat foglalhatnak magukba.
A szenátor ugyanakkor rámutatott, hogy a szankciók akkor lennének igazán hatékonyak, ha az Európai Unió is hasonlókat foganatosítana.
John McCain republikánus szenátor elismerte, hogy az Egyesült Államoknak jelenleg nem áll rendelkezésére katonai megoldás, de rámutatott, hogy a világ legerősebb hatalmának több más opciója is van. Ezek között említette a "kleptokraták" azonosítását, és a legkorruptabb orosz vezetők felvételét a 2012-ben létrehozott, úgynevezett Magnyitszkij-listára. Az ezen felsorolt személyek nem kapnak beutazási engedélyt az Egyesült Államokba.
McCain, aki az Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) elnevezésű, legbefolyásosabbnak tartott amerikai Izrael-barát lobbiszervezet washingtoni tanácskozásán szólat fel, "botrányosnak" és a világ által "elfogadhatatlannak" nevezte a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt krími katonai beavatkozást, ugyanakkor támadta Barack Obama amerikai elnököt is, amiért az szerinte nem mutatott kellő vezetői fellépést.
A szenátor szerint az ukrajnai válság "egy nem hatékony külpolitika folyománya, aminek következtében senki sem hisz többé Amerika erejében".
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese hétfőn az EBESZ bécsi központjában megerősítette, hogy Washington a nemzetközi jog, egyebek között Oroszország ENSZ-beli és helsinki kötelezettségeinek, valamint a független Ukrajna szuverenitásának és területi épségének megsértéseként értelmezi a krími orosz katonai fellépést.
Nuland sürgette, hogy az EBESZ - amelynek Oroszország is tagja - haladéktalanul lépjen fel a feszültség csillapítása és a jogosnak ítélhető biztonsági és kisebbségjogi aggályok békés eszközökkel való, közvetítők és megfigyelők bevonásával történő orvoslása érdekében.
Nuland sürgette, hogy az EBESZ erősítse meg kijevi képviseletét, valamint hogy a kanadai kezdeményezés alapján küldjön megfigyelőket a Krímbe és a kelet-ukrajnai "gyújtópontokra".
Az amerikai diplomata szerint Washington középtávon is az EBESZ-ben látja a fő eszközét annak, hogy Ukrajnát támogassa a májusi szabad és igazságos választások előkészítésében. Sürgette, hogy Moszkva működjön együtt az EBESZ-szel.