A többek között Lehóczki Zsófia, Mong Attila, Polyák Gábor és Urbán Ágnes által készített kutatás a lapkiadók nemzetközi szervezete és az Open Society Foundations közreműködésével, az ő módszertanuk alapján készült; e két szerv ugyanis évről-évre elkészít egy egész világra kiterjedő kutatást, amely az úgynevezett "lágy cenzúrát" helyezi fókuszba. A lágy - vagy közvetett - cenzúra az a híradást befolyásoló gyakorlat, amely során egyrészt gazdasági nyomás nehezedik a kormánykritikus médiavállalatokra, másrészt viszont jutalom jár a kormánybarát médiumoknak.
Az állami hirdetések elosztása átláthatatlan és tisztességtelen, ezek alapja a médiavállalkozások politikai hovatartozása, ami a piaci verseny jelentős torzításához vezet - állapította meg a Mérték. A hirdetési költések egyoldalú elosztása közvetetten befolyást gyakorol a szerkesztői elvekre is, "olyan atmoszférát teremtve, amelyben a szerkesztők elfogadják, az újságírók pedig gyakorolják az öncenzúrát". A hirdetési piac 10-15 százalékát az állami megrendelések teszik ki, holott korábban a 10 százalékot sem érték el.
A kutatók kitérnek arra is, hogy a "közszolgálati média a kormány szócsövévé vált", a független média gyengülése pedig alapvető információktól tartja vissza az állampolgárokat, amelyek épp ahhoz szükségesek, hogy felkészült és érdemi politikai döntést hozhassanak.