A tankönyvtanács elnökévé Károly Krisztinát, az ELTE oktatóját választották. Az államtitkárság közleménye szerint a tankönyvi engedélyezési folyamatba beépülő új testület szakmai kontrolljával is erősíti a garanciát a köznevelési tankönyvek megfelelő minőségére. A testület működését és a koordinációs feladatok ellátását az Oktatási Hivatalhoz rendelt titkárság segíti.
A vonatkozó, tavaly decemberi rendelet szerint a tanács 13 tagból áll, közülük hat tagot az oktatásért felelős miniszter jelöl. A testület további tagjait a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Nemzetiségi Tanács delegálja. A tanács elnökét a tagok maguk közül választják meg, és a szakminiszter öt évre nevezi ki.
A tanács figyelemmel kíséri a nemzeti köznevelés tartalmi tantervi fejlesztési folyamatait, és elemzi az iskolák új és használt tankönyvekkel, pedagógus-kézikönyvekkel történő ellátásának helyzetét. A testület feladata - a tankönyvjegyzék alapján - nyomon követni az iskolák számára rendelkezésre álló tankönyvkínálatot, éves tankönyvfejlesztési terv készítése és a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban való részvétel is.
Az Országgyűlés december 17-én kivételes sürgős tárgyalás után fogadta el azt a törvényt, amely 2014. január elsejétől állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. Az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.
A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák a fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött. Az indoklás szerint a 2014. január 1-jén hatályba lépő változtatásokkal jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép.