A NATO elítéli az orosz katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén.
"Az orosz fegyveres erők által Ukrajna ellen végrehajtott katonai akció sérti a nemzetközi jogot és ellentétes a NATO-Oroszország Tanács, valamint a Partnerség a békéért elveivel" - jelentette ki a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
A közös nyilatkozat felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ alapokmányában lefektetett szabályokat, az 1994-ben Budapesten aláírt, biztonsági garanciákat tartalmazó orosz-amerikai-brit memorandumot és az 1997-es orosz-ukrán barátsági szerződést.
A nyilatkozat emellett arra is felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait bázisaikra, tartsa tiszteletben a fekete-tengeri flotta működését szabályozó jogi keretet, és tartózkodjon a további beavatkozástól Ukrajnában. A dokumentum felszólítja Oroszországot a feszültség mérséklésére, valamint mindkét féltől azonnali hatállyal azt követeli, hogy nemzetközi közvetítéssel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetítésével kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a kialakult helyzet békés rendezése érdekében.
A dokumentum olyan, minden érintett bevonásával történő politikai folyamatot sürget a demokratikus értékek, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartásával, amely eleget tesz az egész ukrán nép demokratikus vágyainak.
A tanácskozás után Anders Fogh Rasmussen szervezési és praktikus okokra hivatkozva gyakorlatilag kizárta, hogy külügyminiszteri szintű tanácskozást tartsanak hétfőn Brüsszelben a NATO-szövetségesek. Kitért viszont arra, hogy Oroszországgal szeretnének egyeztetni a tagállamok, a NATO-Oroszország Tanács keretében.
Egy név nélkül nyilatkozó NATO-forrás a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, hogy ha Oroszország pozitív választ ad, akkor a NATO-Oroszország Tanács ülését már hétfőn meg lehet tartani. Úgy értékelte ugyanakkor, nem túl valószínű, hogy az oroszok intézményesített keretek közé óhajtják helyezni a témát a NATO-val, ahol 28 szövetségessel konfrontálódhatnának.
A forrás arra is rámutatott: a tanácskozáson Rasmussen világossá tette, hogy a vasárnapi tanácskozást nem a washingtoni szerződés 4. cikke alapján, a saját biztonságát fenyegetve érző valamelyik tagállam kérésére, hanem saját kezdeményezésként hívta össze a kialakult helyzetre való tekintettel. A név nélkül nyilatkozó tisztviselők szerint ugyanis annak sokkal súlyosabb diplomáciai-politikai üzenete lett volna, ha az Észak-Atlanti Tanács azért ül össze, mert az egyik szövetséges saját biztonságát érzi fenyegetve.
A hét óra hosszúra nyúlt ülésezést követően kiadott kommünikében a NATO-szövetségesek mindemellett megerősítik, hogy továbbra is támogatják Ukrajna szuverenitását, területi egységét és függetlenségét, és az egész ukrán nép jogát, hogy külső beavatkozás nélkül dönthessen országa jövőjéről.