E szerint 2014 és 2020 között évi 1,5 százalék energiafelhasználási hatékonyságnövelést irányoz elő. A tervezett intézkedés egyes becslések szerint 2020-ig 2500 milliárd forint értékű beruházást generálna.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az "ötödik rezsicsökkentést", az energetikai iparág újabb megvágását a gyakorlatban hogyan hajtaná végre a kormány. Egyes iparági szakértők szerint azonban már az elgondolás maga is nonszensz. Az egyik szakember autóipari hasonlata szerint az ötlet olyan, mintha a kormány a benzinforgalmazókat kötelezné arra, hogy alacsony fogyasztású gépjárműveket vegyen az autósoknak. Ahelyett, hogy az autógyárakat ösztönözné arra, hogy kevés benzinnel üzemelő modelleket gyártsanak.
A háztartási energia esetében ugyanis nem az áram -, távhő-, és gázszolgáltatók tehenek sokat az igények csökkenéséért, hanem az elektromos, illetve a gázüzemű készülékek gyártói, valamint a lakásokat energiatakarékosabbá alakítani képes építőipari cégek. Így a kormányzat a rájuk vonatkozó szabványok szigorításával érhetnének el eredményt, nem az árkorlátozásokkal a lakossági szektorban már veszteségessé tett energiaforgalmazók újabb megsarcolásával.
Egyes szakértők szerint az energiahatékonyság növelése elsősorban állami feladat, ezért a kormányzatnak kellene a zsebébe nyúlnia a fogyasztáscsökkentés támogatásához. Ez egyébként áttételesen meg is valósulhat. Miután abban az esetben, ha a Fidesz-kormány - miként azt tervezi - államosítja az összes energiaszolgáltatót, akkor az állami energiatársaságoknak kell majd állniuk a hatékonyságnövelés számláját is, nem a ma az energiapiacon működő nemzetközi energetikai cégeknek.
A legjobb megoldás azonban az lenne, hogy a kormány közvetlen támogatást adna a lakások felújításához, ez hozná ugyanis a legnagyobb energiamegtakarításokat. A másik eredményes lépés pedig az lehetne, ha kormány adókedvezményekkel sarkallná a fogyasztókat az energiatakarékosabb berendezések vásárlására, és ingatlanaik korszerűsítésére.
