Az eseményen részt vevő Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI érdeklődésére telefonon elmondta, hogy a 220 centiméter magas bronzszobor - Szatmári Juhos László alkotása -, amely a legendás trénert a két megnyert BEK-serleggel a kezében ábrázolja, az Estádio da Luz 18-as kapujánál, a 2004 januárjában elhunyt Fehér Miklós mellszobra mellett látható.
Az óriási médiaérdeklődés által övezett ünnepségen, amelyet a klub alapításának 110. évfordulóján rendeztek, Németh Zsolt tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét: "Guttmann Béla rendkívüli tehetséggel megáldott ember volt, legendás szakértelmével és lelkierejével nagyszerű győzelmekre vezette a klubot." Orbán Viktor levelében hangsúlyozta: Guttmann magyar zsidó ember volt, aki megmenekült a holokauszt elől, és "ez a pillanat is arra int bennünket, ne engedjük, hogy teret nyerjenek az embertelen eszmék".
A szoborállítás ötlete Konkoly Norbert lisszaboni nagykövettől származik, tavaly júliusban vetette fel ennek lehetőségét Luís Filipe Vieirának, a Benfica elnökének. A legenda szerint Guttmann a távozásakor megátkozta a Benficát, hogy nélküle száz évig nem fog európai kupát nyerni, és a csapat azóta hét finálét bukott el. Németh Zsolt hozzátette: a szoborral most Guttmann Béla végleg visszatért a Benficához.
Az 1900-ban Budapesten született Guttmann Béla edzői pályafutása során 12 ország 25 csapatnál dolgozott, külföldön - Portugália mellett - megfordult Ausztriában, Hollandiában, Romániában, Olaszországban, Argentínában, Cipruson, Brazíliában, Uruguayban, Svájcban és Görögországban.
Legnagyobb sikereit Portugáliában érte el. Előbb, az 1958/59-es idényben bajnok lett az FC Portóval, majd a következő szezonban már a nagy rivális Benficát irányította. A lisszaboni együttessel 1961-ben és 1962-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, és ő fedezte fel minden idők egyik legjobb futballistáját, a nemrég elhunyt Eusebiót.
Guttmann karrierje csúcsán távozott Lisszabonból, s bár még 1973-ig aktív volt, portugáliai sikereit nem tudta megismételni.
1981-ben, Bécsben hunyt el.
