MSZP;Fidesz;LMP;pártpreferencia;

Simon János a tájékoztatón FOTÓ: BIELIK ISTVÁN

- Pártpreferenciákat mér a kormány intézete

Soha nem volt még ennyire határozott a választók pártkötődése a kampány elején a rendszerváltás óta - legalábbis Simon János, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tudományos tanácsadója szerint.

Február 5 és 15. között az ország 96 pontján anonim íveken összesen 1366 embert kérdeztek egyebek mellett arról, hogyan vélekednek napjaink demokráciájáról, a Kádár-, valamint a Horthy-korszakról. Arra is kíváncsiak voltak, kire voksolnának azok, akik 2010-ben a Fideszre, illetve az MSZP-re szavaztak. A Retörki felmérése szerint a négy évvel ezelőtti Fidesz szavazók 89 százaléka most vasárnap is a kormánypártot választaná, 4,3 százalék az MSZP-re, 4,5 százalék a Jobbikra és 1,4 százaléka az LMP-re adná a voksát. Az MSZP korábbi szavazóinak 92 százaléka most is az MSZP-t, 2,9 százalékuk a Fidesz-KDNP-t, 1,7-1,7 százalék pedig a Jobbikot és az LMP-t választaná. Simon szerint ez azt mutatja, hogy nincs igazi átjárás a pártok tömegbázisai között, így nagy eséllyel az dönti majd el a parlamenti választásokat, hogy a pártok tudják-e mozgósítani a potenciális szavazóikat.

Arra a kérdésre, hogy melyik párt listájára adná szavazatát április 6-án, a megkérdezettek harmada a Fideszt jelölte meg, további harmada azonban nem válaszolt. Az Összefogásra 20,9, a Jobbikra 8,5, az LMP-re 2,6 százalék voksolna. A biztos pártválasztók 50,6 százaléka a Fidesz-KDNP-t, 31,5 százaléka az Összefogást, 12,8 százalék a Jobbikot, 3,9 százalék pedig az LMP-t választaná - mondta Simon. Arról is beszélt, hogy a felmérés szerint a Fidesz szavazói értékelik leginkább napjaink demokráciáját; 79 százalékuk 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott egy ötös skálán. A Kádár-korszak megítélése a társadalomban állandó magas értékű, 3,9-es átlagot kapott. A Horthy-korszak megítélése viszont a Retörki szerint 1989 óta felértékelődött - 2-esről 2,3-re - , ezt az érát a Jobbik szavazói preferálják legjobban.

Simon János szerkesztésében egyébként most jelent meg az intézet első kiadványa. A kötet nyolc interjút tartalmaz, amelyeket 1989-ben készítettek az MSZMP vezető testületeinek tagjaival, így Aczél Györgyel, Benke Valériával, Gáspár Sándorral és Korom Mihállyal. A Retörkit egy tavaly márciusi kormányhatározattal hozták létre, főigazgatója Bíró Zoltán, az MDF egyik alapítója.

A jelek szerint él oly adminisztrátor vagy színházi alkotó az országban, aki szívesen megmondaná, hogy ki dolgozhat ma itthon színházban és ki nem, és mit csinálhat és hogyan. Erről is beszélt lapunknak Mohácsi János. A rendező úgy véli, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója tájfunszerű politikai hátszéllel bedarálta az egész színházi életet. Emiatt rossz tárgyalási pozícióban van, elsősorban önmaga előtt. Mohácsi szerint a különböző pénzosztó kuratóriumokban többségében olyan emberek ülnek, akik vezetőként korábban bizonyították szakmai alkalmatlanságukat, de közel állnak a jelenleg regnáló politikai adminisztrációhoz.