Élesen bírálta a kormányt Bajnai Gordon, amiért "világra szóló botrányt" csinált a holokauszt-emlékévből. Emlékeztetett a Mazsihisz és a kormány között zajló vitákra és a kabinet által nem elvetett, csupán a március 19-ről a választás utánra halasztott, a Szabadság téren felállítandó "történelemhamisító emlékmű" ügyére. Megjegyezte: "a hazugság az május 30-án ugyanúgy hazugság, mint március 19-én". Az Összefogásnak a főváros 5. számú választókerületében, Terézvárosban és Erzsébetvárosban induló képviselőjelöltje, Oláh Lajos mellett kampányolva az utcákat járó Bajnai arra a felvetésre, hogy több felmérés szerint sem szerepel jól az Összefogás, azt felelte: a közvélemény-kutatásokat a normális demokráciákra találták ki, Magyarországon viszont nem ez van, ezért "korlátozottan" bízik bennük.
Közös sajtótájékoztatójukon Oláh Lajos arról beszélt, az Összefogás jól működik. Úgy vélte, hogy Erzsébet- és Terézvárosban ugyanazok a problémák, mint bárhol az országban: az elszegényedés és a munkanélküliség. A helyi ügyekre áttérve közölte, a társasházak felújítása leállt, jelentősen nőtt a bűncselekmények száma, boltok zárnak be és sokan csak külföldön kapnak munkát.
Eközben valószínűleg jogsértő módon épít adatbázist a Fidesz. Legalábbis Nyitrai Zsolt szavai alapján erre lehet következtetni. A Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője ugyanis tegnap arról beszélt, hogy bár eddig 1,3 millióan támogatták aláírásukkal az áprilisi választáson induló Fidesz-KDNP-s jelölteket, folytatják a támogató aláírások gyűjtését, mert "a lehető legtöbbet" akarják összeszedni. Csakhogy - mint arra Révész Balázs, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság főosztályvezetője felhívta a figyelmet -, a már nyilvántartásba vett jelöltek ajánlásokat jogszerűen tovább nem gyűjthetnek. Hozzátette: szimpatizánsokat viszont toborozhatnak és ehhez elkérhetik adataikat, aláírásaikat.
Sok alkotmányjogi panasz érkezhet az Alkotmánybírósághoz (Ab) a Kúria, illetve az ítélőtáblák választási ügyekben hozott döntéseinek felülvizsgálatát kérve, ám ezekben az ügyekben olyan elvi kérdések merülhetnek föl, melyek érdemi megválaszolására a törvényben meghatározott néhány napos határidő nem biztos, hogy elegendő lesz - erről már Paczolay Péter, az Ab elnöke beszélt egy szakmai konferencián.
Eközben civil jogvédők szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt. Az Eötvös Károly Intézet, a Helsinki Bizottság és a TASZ mintakérelmet is készített "a kampányszabályozás által sújtott pártoknak", hogy azok "a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt" az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak.