Arról, hogy Magyarország nem egyeztetett volna előzetesen a paksi bővítésről, Lázár János kijelentette: ezt nem Brüsszel állítja, hanem "magyar újságírók próbálják ezt sugallni nyilvánvalóan politikai megrendelésre, ami nagy felelőtlenség".
Az államtitkár megismételte, a magyar kormány nevében december 10-én írásban úgynevezett notifikációs eljárást kezdeményezett annak érdekében, hogy Magyarország és Oroszország között a szerződés létrejöhessen. José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét Orbán Viktor miniszterelnök szóban és írásban is tájékoztatta. Január 14-én pedig Brüsszel írásban is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország és Oroszország a paksi atomerőművi kapacitásfenntartásról nemzetközi szerződést kössön - mondta Lázár János.
A kormány honlapján szerdán mégis közzétették azt a dokumentumot, amelyben Lázár János államtitkár az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó szerződés 103-as cikkelye értelmében tájékoztatta Günther Oettingert, az Európai Bizottság energiaügyi biztosát az Oroszországi Föderációval kidolgozott nemzetközi szerződés tervezetéről. Ebben Lázár emlékeztette az energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány már 2013. november 26-án tájékoztatta az Európai Bizottságot arról a szándékáról, hogy együttműködési szerződést kíván kötni az Oroszországi Föderáció kormányával.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek február 7-én írott válaszlevelében viszont jelezte: bízik abban, hogy a brüsszeli testület a közbeszerzési és állami támogatási kérdések, illetve általánosabb értelemben a magyar energiapolitika tekintetében is építő szellemű és átlátható hozzáállásra számíthat a magyar fél részéről.
Szakértők szerint a magyar kormánynak még bőven lesz egyeztetni valója Brüsszellel, miután az Euratom egyezmény keretében a paksi beruházás kezdetekor ismét jelentéstételi kötelezettsége lesz hazánknak. Emellett a szomszédos országokat, és valamennyi információt igénylő uniós tagállamot tájékoztatni kell az erőműépítés környezetvédelmi engedélyeztetése során is.
Barroso nem véletlenül említette állami támogatás kérdését. Ugyanis a kormány Paks II. kapcsán rendkívül versenyképes áramárról beszél, miközben egy új atomerőmű mindenképpen csak drágábban képes termelni, mint a jelenleg irányadó árszintek. Az Energiaklub becslése szerint Paks II. várható termelői ára a jelenlegi, megközelítőleg 40 euró/megawattos ( hozzávetőleg 12 ezer forint megawattonként ) piaci árral szemben 101 eurós ( mintegy 30 ezer forintos) megawattonkénti várható termelési árat vetít előre. A szervezet hozzáteszi, hogy amennyiben az államkassza állja majd az orosz hitel visszafizetésnek terheit, akkor egy új blokk éves szinten 190 milliárd forinttal terhelné meg a költségvetést.
Az Együtt-PM Szövetség tegnap felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a Paks II. tervének népszavazásra bocsátása ügyében, mivel a Szövetség kezdeményezését korábban elutasította Nemzeti Választási Bizottság. Az Együtt-PM úgy látja: a kormányzat és az elsőfokú joghatóság állításáival szemben továbbra sincs jogi akadálya a referendum kiírásának.
Energetikai szakértők bár szükségesnek tartják a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjainak kiváltását, de a bővítés mostani, erőltetett üteme szerintük energetikailag és pénzügyileg is "nonszensz" - írja a nol.hu. A paksi bővítés szükségessége megkérdőjelezhetetlen, de a sietség komoly, tisztázatlan szakmai aggályokat vet fel - értettek egyet a portál beszámolója szerint a Central European Business Centre Energy Forum Hungary 2014 című rendezvényének kerekasztal-résztvevői.
