Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a Krím félszigeten állomásozó flotta "egyes páncélozott járműveinek mozgása" teljes mértékben megfelel az alapvető szerződéseknek és nem volt szükség ezzel kapcsolatban bármilyen egyeztetésre.
Moszkva így reagált arra, hogy - miután a krími oroszok önvédelmi szervezetének több tucat fegyverese hajnalban elfoglalta a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét a dél-ukrajnai Szimferopolban, - azonosító jelzések nélküli hét páncélozott szállítójármű indult a szevasztopoli orosz flottatámaszpont irányából a köztársaság székhelye felé.
A katonai járművet megállították egy rendőrségi ellenőrző pontnál és a bennük ülők azt állították, hogy tervszerű gyakorlatot hajtanak végre. Az ukrán rendőrök visszafordították a páncélozott járműveket.
Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna agressziónak tekintene minden olyan orosz csapatmozgást, amelyet az orosz haderők a Fekete-tengeri hadiflotta krími támaszpontjának területén kívül hajtanának végre. Figyelmeztette egyben az orosz flottát, hogy kerüljön minden katonai agressziót Ukrajna ellen.
A fekete-tengeri orosz hadiflotta támaszpontja a Krím félsziget déli részén fekvő Szevasztopolban található. A bázis területét Moszkva a 2010-ben Harkivban kötött megállapodás értelmében legalább 2042-ig bérli Ukrajnától katonai célokra.
Oroszbarát fegyveresek kezén a krími regionális parlament
Csütörtökön reggel fegyveresek egy csoportja elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget regionális parlamentjének épületét Szimferopolban – írta a Facebookon a helyi törvényhozás elnöke, Refat Csubarov. A csoport tagjai katonai jelzés nélküli egyenruhát viseltek. Az Interfax orosz hírügynökség arról számolt be, hogy fegyverrel törtek maguknak utat az épületbe. A parlament előtt már napok óta tüntetéseket tartottak, szerdán pedig összecsapások törtek ki az oroszpárti és oroszellenes lakosság között, húszan megsérültek.
Értesülések szerint a szimferopoli parlamentbe behatolt mintegy 30-50 fő oroszbarát fegyveres. A legmodernebb fegyverekkel látták el őket, s szemtanúk szerint az orosz zászlót is kitűzték a helyi törvényhozás épületére, amely előtt mintegy száz rendőr vonult fel.
Arszen Avakov ukrán belügyminiszter azt közölte, riadókészültségbe helyezték a különleges rendőri egységeket. Mint mondta, meg akarják akadályozni a vérontást.
A Krím-félszigetet 1954-ben Nyikita Szergejevics Hruszcsov pártfőtitkár csatolta ukrán területhez. Ő maga is ukrán származású volt. Ma a lakosság nagy része, 57 százaléka orosz, 12 százalék tatár. Mindössze 24 százalék az ukránok aránya.
A helyiek elsősorban amiatt vonultak az utcákra, mert az új vezetés egyik első intézkedéseként eltörölte a nyelvtörvényt, amely lehetővé tette a kisebbségek számára nyelvük használatát azokon a területeken, ahol lakossági számarányuk meghaladta a tíz százalékot. Az intézkedés súlyosan érinti a kárpátaljai magyar lakosságot is.
A Nyugat folyamatosan aggódik
Nagy-Britannia és Németország "különösen aggasztónak" tartja a Krímben kialakult helyzetet - mondta Angela Merkel német kancellárral tartott közös csütörtöki londoni sajtóértekezletén a brit kormányfő.
David Cameron, aki előzőleg munkaebéden látta vendégül Merkelt, kijelentette: minden országnak tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Erre Oroszország is kötelezettséget vállalt, és fontos, hogy meg is tartsa szavát. Cameron hozzátette, "a világ figyelni fogja" az orosz lépéseket.
Janukovics még elnöknek hiszi magát
Először hallatott magáról Viktor Janukovics leváltott államfő azt követően, hogy múlt pénteken elmenekült Kijevből. Írásos üzenetében azt közölte, továbbra is ő Ukrajna legitim elnöke, szabad és demokratikus választások során került az államfői székbe. A kijevi parlament döntéseit törvénytelennek tartja – hangoztatta Janukovics orosz hírügynökségek közlése szerint.
Közleményében Viktor Janukovics, szavait az ukrán néphez címezve azt hangsúlyozta, hogy őt az ukrán állampolgárok szabad akaratnyilvánítása alapján választották meg elnöknek, s nem tudja közömbösen szemlélni a hazájában történő tragikus eseményeket. Úgy vélte, hogy az általa és az ukrán ellenzéki vezetők által a nyugati partnerek jelenlétében múlt pénteken aláírt válságrendezési megállapodás egyelőre nem teljesült.
Janukovics szerint Ukrajna számos városának utcáin "a szélsőségesek orgiája zajlik". Közölte, hogy őt és munkatársait fizikai leszámolással fenyegetik. Ezért kellett személyes védelmet kérnie a szélsőségesekkel szemben.
A magát továbbra is törvényes ukrán államfőnek tekintő politikus kijelentette, elhatározta, hogy a végsőkig küzdeni fog az Ukrajna mély politikai válságából kivezető fontos, kompromisszumos megoldás végrehajtásáért, egyúttal az alkotmányos rend helyreállítására szólított fel.
A leváltott elnököt hazájában „tömeggyilkossággal” vádolják, ezért nemzetközi elfogató parancsot adtak ki ellene.
Egy, a moszkvai hatalomhoz közel álló forrás közölte, hogy Moszkva garantálja Viktor Janukovics személyes biztonságát, mégpedig Oroszország területén. A névtelenül nyilatkozó orosz illetékes az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy Janukovics fordult védelemért az orosz hatóságokhoz.
Szergej Markov orosz politológus szerint Viktor Janukovics valószínűleg ideiglenes menedékjogot kap Oroszországban, mert "a(z ukrán) neonáci bandák le akarnak számolni vele". A Politikai Kutatások Intézetének igazgatója ugyanakkor úgy véli, az ukrán politikus kérelme azt jelenti, hogy Janukovics zavarban van, s továbbra is csak magára és nem a választóira gondol.