Alig száradt meg a festék a Fővárosi Törvényszék hétfői elsőfokú végzésén, amelyben elmarasztalta jogsértő eljárása miatt a zuglói önkormányzatot, amiért 2011 őszén önkényesen elbontották hajléktalan emberek kunyhóit, már tegnap arról számolt be A Város Mindenkié (AVM) csoport, hogy értesüléseik szerint jövő héten Újpesten készül "tömeges" kunyhóbontásra a kerületi rendőrkapitányság.
Ez az intézkedés legalább 30 saját építésű kunyhót jelent, az ott élők némelyike 6, de van, aki az AVM-nek tett nyilatkozata szerint már 18 éve él - az egyébként közelebbről meg nem jelölt - erdőben. "A területen élő körülbelül 20 férfi és 15 nő semmilyen írásos értesítést nem kapott a kilakoltatásról" - közölte a csoport -, amelynek a várható dózerolásról az érintettek, és szociális szervezetek szóltak.
Az ott élőket - derül ki az AVM velük készített videójából - a héten már rendőrök is meglátogatták, egy férfinak azt mondták, "keddtől lehet várni péntekig", hogy visszajönnek, és kezdődik a "költöztetés". Egy hetet adtak arra, hogy elköltözzenek a helyszínről. Az erről beszámoló férfi, több társához hasonlóan, azt ígérte, nem megy el, inkább megpróbál ellenállni. Egyikük sem lát más lakhatási lehetőséget, ha csak nem azt, hogy keres egy másik erdőt. A kunyhók legtöbb esetben kieső, rejtett helyeken vannak, így senkit nem zavarhatnak - mint arra például a zuglói önkormányzat hivatkozott a 2011 októberi bontásoknál -, ráadásul a bontás elrendelője arra sem hivatkozhat, hogy sok lenne a helyszínen a szemét, ugyanis a lakók tisztaságban tartják a környezetet.
De éppen az nem egyértelmű, ki rendelte el az újabb bontást, miközben a rendőrség már intézkedik annak koordinálásáról. Mivel a rendőrség ilyen esetekben semmiképp sem járhat el saját hatáskörben, vagyis nem határozhat bontásokról - amit lapunknak a Budapesti Rendőrfőkapitányság meg is erősített, hozzátéve, hogy egyébként emiatt nem is értesíthetnek senkit előre -, felmerült, hogy az újpesti önkormányzat lehet illetékes. Ezt azonban határozottan cáfolták. "Hallottuk az erről szóló híreket, de az önkormányzat semmiféle bontást nem rendelt el a kerületben, egyáltalán nincs köze az ügyhöz" - mondta lapunknak az újpesti önkormányzat sajtófelelőse. Galbavi Mónika így azt sem tudta megerősíteni, hogy a bontás valóban elkezdődne-e a jövő héten. De hozzátette: a hajléktalanokkal kapcsolatos intézkedések során mindig a törvényes keretek betartásával járnak el.
Ezek után a fővárosi önkormányzatnál próbálkoztunk, ugyanis az egyik legutóbbi hasonló dózerolási tervnél, Kőbányán - mint Somfai Ágnes Együtt-PM-es képviselő blogjából kiderül - nem a kerület, hanem a főváros bízott meg egy vállalkozót a bontás elvégzésével. (Az üggyel végül "kényszerűségből foglalkozó" főpolgármester jóváhagyta, hogy a főváros 60 napos határidő-hosszabbítást kérjen a kőbányai önkormányzattól, és a vállalkozó felfüggesztette a bontást Somfai hatásos közbenjárása után.) Azonban a főváros gyors reakciójában azt közölte, a fővárosi önkormányzat "jelenleg nem tervez kunyhóbontást" a IV. kerületben - és mint kérdésünkre kitértek rá -, "más fővárosi területeken sem".
Az AVM híre kapcsán ugyanis gyorsan elterjedt a hír, hogy a közeljövőben más városrészeken is várható ilyen intézkedés. Ez aligha volna meglepő, mivel a Belügyminisztérium (BM) még hétfőn, éppen a Zugló jogsértését megállapító ítélet meghozatalának napján, egy olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely gyakorlatilag a kunyhóbontások gyorsítását, könnyítését szolgálná.
"Mert a hajléktalanok nem szavaznak" - röviden így értékelte lapunknak Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje a bontások mögött meghúzódó hatalmi filozófiát. Mint Horváth kifejtette, a korábbi parlamenti választások elemzése is azt mutatta, hogy a legelesettebbek kevésbé élnek állampolgári jogukkal, érdektelenségből inkább távolmaradnak a szavazó urnáktól.
A főváros építene, a belügy bontana
Újabb két épületben alakítana ki hajléktalan-ellátó intézményt a fővárosi önkormányzat - erről határozott tegnap a fővárosi közgyűlés, nem sokkal az AVM hírének megjelenése után.
A döntés szerint a XI. kerületi Budaörsi út 73-75. és a XIII. kerületi Szabolcs utca 33-35. szám alatti ingatlanok kerülhetnek "a Fűtött utca programba", már ha a kormány hajlandó lesz finanszírozni a beruházást. A hétezer négyzetméteres Budaörsi úti épületben átmeneti szállás, munkásszállás és úgynevezett kiléptető szállás is működne, míg a Szabolcs utcában rehabilitációs intézményt hoznának létre 80 ember ellátására. Az MSZP-s Havas Szófia szerint azonban nehezen látható, miből lehet majd fenntartani az intézményeket.
A sürgős megoldás mindenképpen indokolt, hiszen a BM minapi tervezete alapján újabb vegzálásokra számíthatnak a saját építésű kunyhókba szorult hontalanok. A belügyminiszter úgy írná át az eddigi szabályokat - a szabálysértési törvény végrehajtási rendeletének módosításával -, hogy ha indokolt, gyorsan lehessen intézkedni bontásokról.
"A közterületeken jogellenesen felépített építmények eltávolítására egységes jogalkalmazói gyakorlat születhet a módosítás által, amely lehetővé teszi a közterületek tisztántartását és egészséges, rendeltetésszerű használatát" - szól a szaktárca hatásvizsgálati összegzése. A hétfőn a kormány honlapjára felkerült tervezetet egészen máig lehet véleményezni.
Egyre több az üres lakás
"Egész Európában pazaroljuk a lakásokat: több mint 11 millió lakás áll üresen, ami csaknem háromszor annyi, mint az otthontalanok Európai Unió által 4,1 milliósra becsült száma" - számolt be a Napi Gazdaság.
A legtöbb lakatlan ingatlan Spanyolországban van, ahol 3,4 millió otthonban nem él senki, ez a teljes ottani lakásállomány 14 százaléka; Olaszországban becslések szerint 2,7 millió, Franciaországban 2,4 millió, Németországban 1,8 millió, Portugáliában 735 ezer, az Egyesült Királyságban 700 ezer lakás van használaton kívül. Magyarországon szintén megdöbbentőek az adatok: a 2011-es népszámlálás szerint 477 ezer 873 lakásban nem élt senki a 4,39 millióból, vagyis, az összes lakás 10,9 százalékában.
Ez utóbbi arány fokozatosan romlik: 2001-ben még 9,2, 1990-ben 6,4, 1980-ban 4,8, 1970-ben 2,7, míg 1960-ban mindössze 1,7 százalék volt. Eközben a regisztrált hajléktalanok száma 10 ezer, de becslések szerint 30 ezren lehetnek. Vagyis: mintegy tizenhatszor annyi üres lakás áll rendelkezésre Magyarországon, mint ahányan hajléktalanok.
