Alapvető megjegyzéseket fűzött az Európai Bizottság (EB) a paksi bővítésről szóló magyar szerződéshez és felhívta a figyelmet a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó uniós támogatások betartásának fontosságára - derül ki a José Manuel Barroso, EB elnök Orbán Viktornak írt leveléből. Elvi kifogásokat ugyanakkor Brüsszel nem emelt a magyar-orosz atomenergiáról szóló egyezmény tervezete miatt. A dokumentummal kapcsolatban az EB megjegyzéseket is küldött a kormánynak, ám az a kabinet által tegnap nyilvánosságra hozott levélből nem derül ki, hogy ezek mire vonatkoztak.
A magyar kormányfő bő egy héttel a Roszatommal aláírt szerződés után küldött levelet az EB elnökének, melyben a paksi bővítésről számol be. Orbán azzal kezdi levelét, hogy utal egy januári bizottsági közleményre, mely szerint az emelkedő energiaárak az unióban egyre inkább társadalmi, és versenyképességi kihívássá váltak. Az Európai Tanácsban, a kormány- és államfők találkozóin is visszatérő téma az ellátásbiztonság, a diverzifikáció, a megfizethetőség és a klímaváltozás szerepe, mely közös európai fellépést igényel. Ironikus, hogy Orbán épp ezt a bizottsági közleménnyel és a közös fellépéssel érvel. A közlemény publikálásakor - csaknem egy héttel a paksi paktum megkötése után - ugyanis egy bizottsági tisztviselő lapunknak elmondta: nem szerencsés, ha egy kis ország egyedül tárgyal Oroszország, hiszen a közös fellépéssel jobb kondíciókat lehetne elérni.
Orbán beszámol Barrosonak, hogy a paksi atomerőmű fedezi a hazai áramfogyasztás csaknem 40 százalékát, s bár működési engedélyét az eredetileg tervezett 30 éves időszak után további 20 évvel meghosszabbították, hosszú távú pótlására megoldást kell találni. Az alternatívák hosszas mérlegelés után a kormány az Oroszországgal kötött összetett együttműködési megállapodás mellett döntött, mellyel véleménye szerint az ország hosszú távú energiabiztonságát garantálja.
Orbán beszámol róla, hogy az EB-hez december 10-én benyújtotta a kormány a szerződéstervezetet, melyet az Euratom szerződés 103-as cikkelye alapján Brüsszelnek egy hónapja volt véleményezni. Mivel a Bizottság nem emelt kifogást, a kormány január 14-én aláírta a megállapodást. A miniszterelnök hozzátette: tisztában vannak tájékoztatási kötelezettségükkel Brüsszel felé, és ennek a jövőben is eleget fognak tenni. Barroso válaszlevelében reményét fejezte ki, hogy ez valóban így fog történni. Az EB elnöke ugyanakkor hozzátette: más EU-jogszabályoknak, például a közbeszerzési és állami támogatásra vonatkozó előírásokat is be kell tartani a magyar-orosz egyezménnyel kapcsolatban.
Ellentmondásos értesülések jelentek meg a hazai sajtóban kedden arról, hogy a magyar kormány informálta-e Brüsszelt a paksi bővítésről. Az Energiaklub ugyanis közérdekű adatigényléssel fordult az EB-hez, hogy hozzák nyilvánosságra a paksi szerződésről Brüsszellel folytatott egyeztetés dokumentumait. Korábban ugyanis ezt magyar részről mind a miniszterelnökség, mind a bővítésért felelős nemzeti fejlesztési minisztérium megtagadta.
Az Európai Bizottság válaszából azonban az derült ki, hogy az Euratom szerződés 41-es cikkelye alapján a magyar kormány semmilyen tájékoztatást nem küldött az EB-hez. Holott Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban azt nyilatkozta, mindent a szabályoknak megfelelően készítettek elő, Brüsszel már december 14-én olvasta a paksi dokumentum tervezetét. Orbán Viktor tegnap közzétett levelében ezzel szemben december 10-e szerepel a tájékoztatás dátumaként. Emellett a kormány nem ugyanarra a cikkelyre hivatkozik, amelyre az EB Energiaklubnak érkezett válasza.
Arról lehet szó, hogy Günter Öttinger, energiaügyi biztossal valóban egyezetett a kormány az atomenergiával kapcsolatos kérdésekről, neki megmutatták a szerződés tervezetét, és ő nem emelt kifogást - mondta el lapunknak Kovács László, korábbi uniós biztos. Az nyilvánvaló volt, hogy az energiaügyi biztosnak alapvetően nem lesz problémája az orosz technológiával, hiszen az orosz technológia fejlettsége megfelelő - tette hozzá a biztos. Ugyanakkor a kormány így olyan uniós biztoshoz fordult, akinek a kompetenciájába nem tartoznak bele az igazán kényes kérdések: a közbeszerzés hiánya és a tiltott állami támogatás - tett hozzá Kovács. José Manuel Barroso levelében ugyanezekre a pontokra hívja fel a magyar kormány figyelmét.
Lapunk brüsszeli forrásból úgy értesült, a belső piaci és a versenyjogi biztost egyáltalán nem kereste meg a kormány a paksi paktum ügyében. Az ugyanis versenyjogi szempontból minimum aggályos, hogy egy ekkora beruházást a kormány közbeszerzés nélkül odaad a Roszatomnak. Ha pedig - ahogy a kormány most kommunikálja - valóban nem építi bele az áram árába a beruházás költségeit, hanem azt teljes egészében a költségvetésből fedezi, az az uniós jogszabályok szerint tiltott állami támogatásnak minősül. Úgy tűnik tehát, részben megtörtént az egyeztetés, ám maradtak még nyitott kérdések: lapértesülések szerint Brüsszel vizsgálja a paksi bővítést.
