„Darabra minden egyes szerződést felül fog vizsgálni egy következő kormány, beleértve egy esetleges államközi szerződést is”, mondta Harangozó Tamás a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. Ráadásul az MSZP Tolna megyei elnöke nem most – kvázi kampányígéretként - rukkolt elő ezzel a mondással, hanem 2012 augusztusában. Amikor is azt hányta a kormány szemére: két év alatt semmit sem tett annak érdekében, hogy felkészítse, helyzetbe hozza a magyar cégeket – magyarán, hogy ne az orosz alvállalkozók vigyenek mindent. Ehhez az álláspontjához az MSZP-s politikus azóta is tartja magát, a nyilvánosság előtt is. Jobbról meg is érkezett a válasz: Harangozó Paksi millióiról ír a Magyar Nemzet.
Az MSZP-s politikus az erőmű igazgatósági tagjaként 2009 áprilisában és májusában havi 299 ezer, utána 2010 január végéig havi 269 ezer, végül 2010. május 10-ig havi 170 ezer forintot vehetett fel az állami irányítású cégtől. Ez összesen 3,3 millió forint – bruttó. Azaz átlagosan havi 267 ezer forintos bruttó jövedelmet jelentett – a nettó nem érte el a 200 ezer forintot.
Az, hogy a város fideszes polgármestere lassanként négy éve erősíti az „atomcég” felügyelőbizottságát, és ebbéli minőségében havi 150 ezer forintot, azaz mintegy 6 millió forintra jogosult, a tényfeltárókat nem érdekelte. Egyébként „ekkora összegért” gyakorlatilag senki nem dolgozik az erőműben: a vezérigazgató járandósága mintegy havi 2 millió forint (prémium gyanánt ennek a 80 százalékát veheti fel), de egy átlagos, műszakos dolgozó is mintegy bruttó 660 ezer forinttal kalkulálhat.
Úgyhogy valószínűleg nem a „milliók felmutatása” volt a jobbos sajtó valódi célja, hanem az, hogy elterelje a figyelmet arról, amit Harangozó már évek óta folyamatosan mond. Például azt, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és egy politikai döntéssel megbízott "házi cég" nem lesz képes kivitelezni az atomerőmű bővítését. Igaz, a kormányzati állítás szerint a beszállítói rész 40 százaléka magyar cégeknek jut majd, csakhogy ahhoz, hogy ez az állítás valósággá váljon, már évekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni a cégek „trénigezését”.
Ráadásul, amint azt Pónya József, az atomerőmű építésének kormánybiztosa és volt vezérigazgatója nyilatkozta: a magyar ipar jelenlegi állapotában képtelen „elvinni” az említett 40 százalékot. Persze az némiképp árnyalja a képet, hogy azt, miszerint melyik cég vonható be az atomerőmű bővítésébe, a Roszatom mondja meg, ahogy a tendereket is az orosz cég írja ki.