Hiába próbálta elüldözni a hajléktalanokat, jogsértést követett el a zuglói önkormányzat velük szemben, amikor 2011 őszén önkényesen ledózerolta saját építésű, otthonként szolgáló kunyhóikat - határozott tegnap első fokon a Fővárosi Törvényszék.
A Papcsák Ferenc vezette kerület minden előzetes tájékoztatást, hivatalos és szabályos eljárást mellőzve, "a hajléktalanok érdekérvényesítő képességének gyengeségét kihasználva" elbontotta az otthonokat, ingóságaikat megsemmisítette, gyakorlatilag hatóságként járva el. Az ott élőket "megalázó helyzetbe hozta, amikor végig kellett nézniük, hogy mindennapi tartózkodásra szánt dolgaikat akaratuk ellenére szemétként kezelik" - szólt az ítélet.
Ezért Zuglónak, ha a végzés jogerőre is emelkedik, 15 napon belül magánlevélben bocsánatot kell kérnie a hat hontalantól, akik részére még fejenként félmillió forintot is ki kell fizetnie kártérítésként, plusz az építmények elbontásától számítva a kifizetésig járó kamatot.
A kerület eljárásának alapja az volt, hogy 2011. október 17-én "köztisztasági feladatok ellátása céljából" bérleti szerződést kötött a MÁV Zrt.-vel az érintett Egressy-Francia úti vasúti töltésnél lévő területre, és Zugló lényegében azt vállalta, hogy azt egy későbbi - a szerződésben meg nem jelölt - időpontban kiürítteti, majd "tiszta állapotban" visszaadja a telepet a MÁV-nak.
A kunyhólakók akkor már 6-8 éve éltek ott, és a MÁV éveken át nem tett semmilyen jogi lépést ellenük. De az önkormányzat már másnap intézkedett: sok lakó dolgozott, így otthon sem volt, amikor kunyhóikat ledózerolták. Az egész bontást a kerületi rendőrség biztosította.
Ezek után - noha volt, aki hajléktalanszállóra tudott költözni - többen már valóban az utcára kényszerültek. Végül a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, és A Város Mindenkié (AVM) csoport támogatásával, hatmilliós kártérítésért és nyilvános bocsánatkérésért összesen hat hajléktalan ember perelte be az önkormányzatot, a per végül 2012 októberében indult.
Zugló arra is hivatkozott, hogy nem a hajléktalanok, hanem a közelben élők jogai sérültek azáltal, "hogy a környékükön más emberek otthonai voltak". Ráadásul a XIV. kerületi rendőrkapitány, Réti László szerint gyakran kaptak panaszokat kóbor kutyákról, füstről, és amikor az önkormányzat jelezte a bontási szándékát a rendőrség felé, biztos volt a rendőrség számára is, hogy a "problémát az otthonok lebontásával kell megoldani". Csakhogy a kerület konkrét végső határidőt sem jelölt meg, hogy mely időpontig kellene a telepet elhagyni.
"Precedens értékű ítélet született" - reagált a végzésre Muhi Erika, a hajléktanok jogi képviselője. Hiszen bíróság még nem mondta ki ennyire egyértelműen, hogy az önkormányzatok a kriminalizálás ellenére "nem tehetnek meg bármit a hajléktalan emberekkel szemben".
Semmi jogalapja nem volt arra sem, hogy elszállítsa a hontalanok saját személyes tárgyait, még ha azok Zugló szerint jogellenesen is kerültek a területre. Ha az önkormányzat fellebbez az ügyben, a Fővárosi Ítélőtábla mondja ki a végső szót.