A Fidesz és annak holdudvara, az újságírás szakmai oldalát szinte már egyáltalán nem ismerő, kizárólag a megfelelni vágyás által - no meg nyilván a juttatott pénz okán - hajtott csatlósai elképesztő erővel próbálják most bizonygatni: semmi új információ nem került Őszöd kapcsán nyilvánosságra, kizárólag az, hogy maga Gyurcsány Ferenc volt a kiszivárogtató.
Csodálom ezeket az oktondi embereket; még azt is képesek bizonyító erejű érvként bevetni, hogy ők maguk már az inkriminált nap, azaz a vasárnapi közlés előtt tudtak a felvétel létezéséről, sőt le is játszották nekik azt. Ebből, szerintük, szintén az következik, hogy maga Gyurcsány intézte a szivárogtatást. Igaz, hogy a most közzétett, amúgy részleges, titkosszolgálati jelentésből is megtudható, hogy a megvágott hanganyag kazettáját - cd-jét - a Fidesz terjesztette, küldette el a médiának, ezt Kósa Lajos is elismerte, de ezt az új információt nem tudta a "kollegák" agya befogadni. Hát hogyan is tudná, amikor ere nincs engedélyük, az ő szolgálati szabályzatukban nincs benne az értelem. Benne van viszont a feltétlen szolgálat, a kötelező gyalázkodás.
Itt és most csak azért foglalkozom ezzel az attitűddel, mert vannak esetek, amikor ez a szolgálat működik, amikor a tények kezelhetők olyan rugalmassággal, hogy akár a másik oldalra is áthajlíthatóvá válnak. Ezúttal azonban nagy a baj: épp az általuk közzétett szöveg nem viseli el a hazudozást, a saját javukra használni vélt iratok pont a nyolc évvel ezelőtti manipulációkat bizonyítják. Hiszen soha korábban el nem ismerték, hogy a Gyurcsány-beszéd fideszes kézen forgott, soha korábban nem vallottak arról, hogy a közléshez nekik bizony van némi közük.
Ha úgy tetszik: futnak most a pénzük után, csak utóbb jöttek rá, hogy a titkosszolgálati jelentés kampány-témává emelése rossz ötlet volt. Tán' egyfajta farkasvakság a magyarázata, de tény: nem vették észre az önleleplezést. És azóta csak hibát-hibára halmoznak, előbb Kósa Lajos, majd utóbb az egyik lakájuk kottyintotta el, írta le, hogy ők bizony mindenről tudtak. És, hát muszáj volt nyilvánosságra hozni, ami a birtokukba jutott. Hiszen a magyar miniszterelnök vallotta be, hogy úgy kerültek ismét hatalomra, hogy folyamatosan hazudtak.
Amúgy ebben igaza van Kósának: ha egy politikai párt, történetesen az ellenfél birtokába jut egy ilyen vallomás, akkor azzal neki kezdenie kell valamit. Sem taktikai, sem erkölcsi, sem politikai okokból nem elítélhető, ha azt tudatja a választókkal. A kérdés csupán az, hogy megtehető-e így, ahogy a Fidesz tette. Annak ugyanis az új ismeretek birtokában semmilyen jelentősége nincs, hogy a szocialista tábor melyik tagja szivárogtatta ki a beszédet. Mindegy, hogy Imre, Kati, vagy bárki más tette-e, mert a következő - és döntő lépés - már nem az övéké volt. Nem ők szervezték meg, titokban, hogy egy vasárnap délután alatt beterítse a megvágott beszéd szinte a teljes magyar médiát, nem ők szervezték az utcára a szélsőséges elemeket, nem miattuk borult lángba a főváros, nem miattuk került életveszélybe jó néhány rendőr.
Állíthatják egyesek, hogy az eredendő bűn azé a szocialistáé, aki bosszút akart állni Gyurcsányon, de a pokol elszabadításának felelősét már másutt kell keresnünk. Vajon ki és miért tartotta fontosnak, hogy bejátssza a felvételt az említett, gerincesként nehezen említhető embernek? Mi volt vele a cél? És még hány Fidesz-hű katona, újságíró lett beavatva a dologba? Mikor és kik vágták meg a beszédet úgy, hogy az a lehető legnagyobbat üsse Gyurcsányon és a baloldalon? Ha az már egy nappal előbb adáskész volt, akkor hány nappal korábban dolgozták ki a végleges formát?
Logikusan adódik a kérdés: hány napig tartottak az előkészületek? És vajon ki hol helyezkedett el a "táplálékláncban"? Ki hallgathatta meg először, ki bólintott rá, mondván: rendben ez így már jó, mehet a nyilvánosság elé. És ki döntött arról, hogy melyik legyen a kiválasztott nap? Azt ugye nem feltételezhetjük, hogy épp Orbánnak nem játszották le a végső verziót. Ha pedig így van, vajon tudatosan bökött rá a vasárnapra, vagyis egy olyan napra, amikor ő nem tartózkodik Magyarországon?
Csak ismétlem önmagamat: súlyos vádakat húzott magára a Fidesz; csaknem nyolc év elteltével vallotta be azt, amit eddig is sejtettünk, de nem tudtunk. Ha én most ellenzéki politikus lennék, bizony mindent elkövetnék, hogy föltárjam a választók előtt: nyolc év hazudozás után fény derült az igazság egy nagyon fontos szeletére. És persze arra is, hogy akadnak itt olyanok, akiknek a hatalom megszerzése érdekében semmi sem drága; nem bánják, ha lángokban áll a város, nem bánják, ha utcakövek repülnek, ha tankok grasszálnak, rendőrautókat gyújtogatnak, benne ülő rendőrökkel.
De nem kell ehhez politikusnak lenni, elég ha valaki hisz a demokráciában, hisz abban, hogy nincs az a hatalom, amely megért ilyen áldozatokat és nincs az a demokrata, aki az uralma érdekében a titkosszolgálatokat is beveti a kampányban, hogy fontosnak tartsuk elmondani: lebukott a Fidesz. Saját magát buktatta le, s most már nem csak sejtjük, tudjuk, látjuk, hogy az uralmáért mindenre képes. Muszáj ezt elmondani mindenkinek, mert még csak a kampány elején vagyunk és biztosak lehetünk benne: lesz ez még rosszabb is.
