Szombaton elkezdődött a békés rendezés a múlt héten polgárháború szélére sodródott Ukrajnában. Viktor Janukovicsot menesztette a parlament rendkívüli ülése, amelyen a volt kormányzó erő, a Régiók Pártja nem teljes számban jelent meg.
A volt elnök, hírek szerint a donyecki medencében rejtőzködik, megpróbált elmenekülni az országból, de repülőgépe nem kapott felszállási engedélyt Harkivban. Szombaton egy televíziós nyilatkozatban, még leváltása előtt jelezte, nem mond le, a történteket államcsínynek minősítette és az egykori németországi náci hatalomátvételhez hasonlította.
Május 25-re írta ki az előrehozott elnökválasztást a parlament, addig az államfői feladatokat a házelnökké választott Oleg Turcsinov, a vezető ellenzéki párt, a Batykivscsina képviselője, Timosenko bizalmasa látja el. Ugyancsak szombaton a törvényhozás a bebörtönzött Julija Timosenko azonnali szabadon bocsátásáról döntött.
A narancsos forradalom szimbólumának számító ellenzéki vezető estefelé már megérkezett a Majdanra, ahol sokan ünnepelték, de sokan elhagyták a teret, jelezvén, ők nem tekintik vezetőjüknek.
Timosenko kitartásra biztatta a tüntetőket, azt kérte, mindaddig maradjanak a téren, míg biztosítva nincs a demokratikus átmenet. Egyben jelezte, indul az elnökválasztáson és megígérte, hogy Ukrajna mielőbb az Európai Unió része lesz (A novemberben alá nem írt társulási egyezmény nem jelent integrációt, a csatlakozási tárgyalások elkezdését.)
Sajtóhírek szerint felajánlották számára az ügyvezető nemzeti egységkormány vezetését, amelynek 48 órán belül menetrend szerint fel kell állnia, de azt visszautasította.
Vasárnap már néhány százan Timosenko ellen tüntettek, hangoztatva, hogy kiszabadulása ellen nincs kifogásuk, de a politikába való visszatérése ellen annál inkább.
Az ellenzék egyelőre egységes, de Vitalij Klicsko is elmondta, hogy pályázik az államfői tisztségre, ami könnyen egymás ellen fordíthatja a szövetségeseket. A parlament hétvégi döntései értelmében elkezdődnek a felelősségre vonások, a főügyészség vizsgálatot indít tömeggyilkosság gyanújával.
Viktor Psonka volt főügyész egyike azoknak, akik ellen máris letartóztatási parancsot adtak ki. A parlament ugyancsak tegnap hatályon kívül helyezte a nyelvtörvényt, amely lehetővé tette, hogy azokon a településeken, ahol tíz százaléknál több egy kisebbség aránya, az adott kisebbség képviselői az anyanyelvüket használhassák a közigazgatásban is, az ukránt ismerve el egyedüli hivatalos nyelvként az országban.
Holott a lakosság legkevesebb negyede kisebbségi, a keleti országrészben egész régiókban tulajdonképpen orosz többség van. Az intézkedés érzékenyen érinti a kárpátaljai magyarokat is és veszélyezteti a kisebbségi oktatást..
A nyugati országok sorra üdvözölték az ukrán fegyvernyugvást és Timosenko szabadon bocsátását, de aggodalmukat fejezték ki a feszültség és az ország integritása miatt. Angela Merkel német kancellár telefonon tárgyalt Timosenkoval, rövidesen találkozik a két politikus, az időpontot még nem közölték.
Merkel nem csak Timosenkoval, hanem Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt telefonon, ugyanis Oroszország az ukrajnai emberi jogok helyzetéért aggódik. A nyelvtörvény hatályon kívül helyezése még inkább feltüzelte Moszkvát, amely negatív jelzésnek tartják az orosz nyelv regionális státusának eltörlését.
Az orosz duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke, Leonyid Szluckij szerint Oroszországnak válaszlépéseket kellene kidolgoznia a kijevi döntésre, és jelezte, bár egyelőre korai még konkrét válaszlépésekről beszélni, de azokat a közeljövőben kidolgozzák. Mihail Gorbacsov is megszólalt tegnap, mondván, Ukrajna a peresztrojka kudarca.
Ma Budapesten tárgyalnak a V4 külügyminiszterei, a keleti partnerségi programot középpontba helyező ülésre a román, bolgár és görög külügyminiszter is meghívót kapott. A tanácskozás kiemelt témaköre az ukrán válság lesz.