A tüntetőket hősöknek nevezve a tiltakozások folytatására, valamint Viktor Janukovics elnök felelősségre vonására szólított fel Julija Timosenko volt ukrán kormányfő szombat este a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség téren.
Az ukrán ellenzék aznap szabadon engedett vezéralakja kerekes székben ülve szólt a Janukovics hatalomból való távozását követelő több tízezres tömeghez.
"Hősök vagytok, ti vagytok a legjobb dolog Ukrajnában" - mondta felfokozott hangvételű felszólalásában. A tüntetőket arra buzdította, hogy maradjanak a téren, és tartsanak ki a végsőkig. "Ha valaki azt mondja, hogy befejeztétek küldetéseteket, és hazautazhattok, s a többit majd mások folytatják helyettetek, ne higgyétek el egyetlen szavát sem! Addig, amíg végig nem viszitek az ügyeteket az utolsó lépésig, senkinek nincs joga elmenni innen. Azért, mert ti változtattatok meg mindet. Nem a politikusok, nem a képviselők és a nem a külvilág. Senki rajtatok kívül ezt nem tudta volna véghezvinni" - hangsúlyozta.
A politikus arra szólította fel a népet, hogy Viktor Janukovics elnököt és a környezetéhez tartozó embereket "hozzák a Majdanra". Leszögezte, hogy a nép nem bocsátja meg a vérontást, és a felelősök a "legkegyetlenebb" büntetésben részesülnek majd.
"Évszázados szégyen lenne, ha megbocsátanánk nekik" - hangoztatta Timosenko. Az ellenzéki politikus kijelentette: garantálja, hogy mindent tudni fog a kulisszák mögött folyó politikáról. "Kezeskedem azért, hogy senki ne áruljon el benneteket" - szögezte le. Kijevbe érkezve a sajtónak adott első interjújában könnyes szemmel jelentette ki: "A legnagyobb boldogság számomra egy bűnözők nélküli, új Ukrajnába érkezni". Szavai szerint csak egy dologra vágyik, hogy az új vezetés, amelyet "a legjobb emberek, a legjobb hazafiak" vérük és életük árán segítenek hatalomra, semmilyen körülmények között ne ismételjék meg azt, amit a nép által megdöntött diktatórikus hatalom elkövetett.
"A legfontosabb, hogy méltóvá váljunk azoknak az emlékéhez, akik életüket áldozták" - jelentette ki Timosenko. A volt kormányfő több mint két év után nyerte vissza szabadságát szombaton, miután a parlament határozatot hozott szabadlábra helyezéséről. Timosenkót 2011-ben ítélték el hét év börtönbüntetésre, azért mert miniszterelnökként Ukrajna számára a Janukovics-vezetés szerint előnytelen gázszerződést kötött Oroszországgal. Az ellenzék, valamint az Európai Unió is politikai indíttatásúnak minősítette azonban az ítéletet.
Mi várható az oroszoktól?
A másfél milliós orosz ajkú lakosságnak is köszönhetően az ukrajnai események szerepelnek a vasárnapi izraeli lapok címoldalain: az értékelések szerint Oroszország még nem mondta ki az utolsó szót szomszédja ügyében.
A Háárec című lap vasárnapi száma szerint Putyin Janukovicsra tett Ukrajnában a 15 milliárd dolláros kölcsönnel, de Janukovics "nem volt elég putyini" az ellenzéki hangok időben történő elfojtásában. Azonban az orosz elnök semmit sem bíz a véletlenre és már előkészítette az utat ahhoz, hogy választás elé állítsa Ukrajnát: vagy Oroszország fennhatósága alatt marad, vagy elveszíti területének jelentős részét.
Ennek érdekében három hete megalapították az ország keleti részében, harkivi központtal az Ukrán Front nevű új szervezetet. Ennek neve azonos a második világháború idején Ukrajnát a nácik alól felszabadító szovjet hadseregcsoportok nevével. A cél érdekében kijátsszák a "zsidó kártyát" is: egy, az ukrán főrabbival, Jakov Bleichhel szemben álló, a Putyinhoz hű Chabad szervezethez tartozó kijevi rabbi menekülésre szólította fel a zsidókat az antiszemitizmus veszélye elől, hogy ezzel az ukrán tüntetőket neonáci színben tüntessék fel. Putyin a Háárec szerint nem engedheti meg magának Ukrajna elvesztését, mert ezzel egyrészt erőt adna az orosz ellenzéknek, másrészt külpolitikai tekintélye is csorbulna. Az orosz elnök az utóbbi években sikeresen megakadályozta a nyugati beavatkozást Szíriában Bassár el-Aszad elnök ellen, erejének nyugati értékelésekor fontos tényező, hogy ukrajnai "előszobájában" miként képes képviselni érdekeit, ezért politikai sorsa összekapcsolódik Janukovicséval.
Mááriv című lap is elsősorban Oroszország várható lépéseit taglalja. Mint írja, Janukovics távozása nem jelenti az erőszakos események végét. Az utóbbi években belső harc dúlt Ukrajna nyugati és keleti részei között, de a lap szerint a kérdést nem a belső ellentétek vagy kompromisszumkészség dönti majd el, hanem a külső erők. Ukrajna elvesztése nagyon meggyöngítené Oroszország térségbeli pozícióit, magát Putyint is, aki egyszer tíz éve taktikai okokból már félrehúzódott és lehetővé tette a nyugatbarát Viktor Juscsenko hatalomra jutását. De pár év alatt ismét visszakerült egy Kremlhez hű politikus az állam élére, és noha a mostani forradalom erőteljesebb a 2004-esnél, és kerekei maguk alá gyűrték Janukovicsot, Oroszországnak továbbra sem áll szándékában "lemondania kishúgáról" - vélekedik a Mááriv szerzője.
A Jediót Ahronót Demokrácia vagy Jugoszlávia címmel értékelte a helyzetet. A lap szerint nem a nyugati részek tüntetői határozzák meg a következő választások eredményét, Putyin hosszú karjai átnyomhatnak még egy hozzá közel álló vezetőt, aki majd visszavezeti az országot "Oroszország anyácskához". Ugyanakkor esély van arra is, hogy Jugoszláviához hasonlóan részeire szakadjon Ukrajna. Jelenleg mind Amerika, mind Oroszország a nyugalomban érdekelt, de Putyin még nem mondta ki az utolsó szót - írta a Jediót Ahronót.
A kormányhoz közeli Iszrael Hajom (Izrael Ma) című lap szerint Ukrajna jövőjének bizonytalanságával csak jelenének bizonytalansága versenyez. A labda Putyin térfelén van című cikk szerint sem fogja Moszkva feladni befolyását Ukrajnában. Az ukrán gazdaság a csőd szélén állva kiszolgáltatott, teljesen Oroszországtól függ, és az oroszoknak szükségük van szomszédjukra mind kulturális és történelmi okokból, mind stratégiai megfontolásokból, ugyanis a fekete-tengeri orosz flotta az Ukrajna részét képező Krím-félszigetnél állomásozik. Ráadásul Putyin új nagyhatalmi álmai miatt sem mondhat le Ukrajnáról: elég súlyos csapást jelentett számára a balti államok és Kelet-Európa elvesztése.
Meg kell akadályozni Ukrajna szétesését
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna ne essen szét. Éppen ez oknál fogva a helyzet megoldásának nem szabadna Oroszország ellen irányulnia - véli Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter.
"Nem hiszek Ukrajna szétesésében. Meggyőződésem, hogy mindent, amit teszünk, úgy kell megtenni, hogy ez a helyzet ne állhasson elő" - jelentette ki a cseh diplomácia irányítója a közszolgálati hírtelevízióban (CT24) vasárnap. Kérdésre válaszolta - kit tekint ma a cseh kormány Ukrajnában partnernek - Zaorálek azt mondta: a parlament az egyetlen állami szerv, amelynek ma legitimitása van Ukrajnában.