Nos, azontúl, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás és jogalkalmazás, mint azt már megtapasztalhattuk az elmúlt négy évben, nem idegen a még uralkodó államtól, egy jogász, ügyvédtől mégiscsak elképesztő, hogy a nevét adja egy ilyen brutálisan durva, alkotmányos jogsértés megvalósításához. A visszamenőleges hatály alkalmazása minden létező nemzetközi normával is szembemegy, ennek ellenére ez úgy látszik, egy kicsit sem zavarja Rubovszky ügyvéd urat.
Szeretném határozottan kihangsúlyozni, hogy nem Simon Gábort akarom védeni, sem a védhetetlent. Viszont a legmesszebbmenőkig kiállok a jog és a törvényesség mellett, amelyet a bizottsági elnök úr olyan nagyvonalúan át akar lépni, immár nem először. Most éppen a Legfelsőbb Bíróság ilyen tárgykörben hozott döntését annulálja intézkedésével. (Tudom, hogy kis hazánkban precedensjog nem létezik, de esetjog igen.)
A Legfelsőbb Bíróság hasonló jogeset elbírálása során megállapította, hogy az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az összeférhetetlenség az e tárgyban döntő határozat meghozatalának időpontjában is fennáll. Az összeférhetetlenség visszamenőleges megállapítására nincs lehetőség még akkor sem, ha az a megválasztáskor fennállt és az érintett nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. (EBH.2004.1092)
Úgy látszik, Rubovszky elnök úr vagy nem ismeri ezt a bírósági verdiktet, vagy nem akar tudomást venni róla. Akármelyikről is lehet szó, mindenképpen rá nézve negatív ez a kritika, különösen, hogy még gyakorló ügyvéd is, tehát igencsak illene neki képben lennie az ilyen döntésekkel. Mindenesetre egy tény: akármennyire is bűnös – esetlegesen – Simon Gábor, akkor sem hatalmazza fel őt semmilyen politikai indok arra, hogy céljai érdekében (mégha esetleg pártérdeket is valósít meg), szembemenjen akár a hatályos joggal, akár a bírósági határozatokkal. Sem ügyvédként, sem képviselőként, sem bizottsági elnökként. Ha mégis megteszi, akkor viszont azért neki kell jogi felelősséget vállalnia.