strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága;ukrán válság;

- Soron kívül vizsgálja a kijevi eseményeket a strasbourgi bíróság

Soron kívüli vizsgálatot és gyorsított eljárást rendelt el a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy olyan perben, amely az e heti kijevi események miatt indult - közölte pénteken a bíróság. Ez a második olyan beadvány, amely az ukrán válság miatt született, és amelyet sürgősséggel tárgyalnak a strasbourgi bírák. 

Február elején Ihor Szirenko ügyét vette előre a bíróság, aki azért perelte be Ukrajnát, mert a kijevi tömegoszlatás alkalmával megverték és jogellenesen fogva tartották.

Jurij Derevjanko a február 18. óta zajló rendőri erőszak miatt tett panaszt az emberi jogi bíróságon, és azt állítja, hogy a hatóságok éles lőszert, robbanóanyagokat és a hideg ellenére vízágyút vetettek be a tiltakozók ellen, több embert is megöltek.

Derevjanko szerint fellépésével a rendőrség megsértette a tiltakozók élethez való jogát, a kegyetlen vagy embertelen bánásmód tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a gyülekezés és egyesülés szabadságát, a jogorvoslathoz fűződő jogot és a magántulajdonhoz való jogot is, amelyet mind szavatol az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amely Ukrajnára is vonatkozik.

A beadvány soron kívüli vizsgálatáról és gyorsított tárgyalásáról az elnöklő bíró döntött, aki egyúttal felkérte az ukrán hatóságokat, hogy március 14-ig írásban jutassák el Strasbourgba észrevételeiket az ügyben.

Túl későn tett bejelentést Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék feltételeinek elfogadásáról, kizárt, hogy ezzel megoldódna a válság - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa pénteken az MTI-nek. Az elemző kiemelte: bár az államfő engedett az ellenzék követeléseinek, és elfogadta az előre hozott elnökválasztásokat, az átmeneti kormány felállítását, valamint az ország berendezkedésének megváltoztatását, ez túl későn jött és túl kevés. Éppen három hónapja, november 21-én kezdődött a politikai válság, sok minden történt ezen időszak alatt.