Ferenc pápa első ízben nevez ki, szakszóval kreál bíborosokat. Ez igen fontos esemény az egyház életében. Sokat elárul ugyanis arról, mennyire kíván nyitni a mindenkori katolikus egyházfő. A nyolcvan év alatti bíborosok dönthetnek a következő pápáról, s ha a kardinálisok között komoly túlsúlyban vannak a konzervatívok, aligha esik a választásuk egy haladó szellemű főpapra.
A Bíborosi Kollégium összetétele régóta kiegyensúlyozatlan. Aránytalanul nagy Európa, illetve a vatikáni Kúria befolyása. Latin-Amerikában él a világ katolikusainak negyven százaléka (a legtöbbjük Brazíliában), a földkerekség "legkatolikusabb" állama a Fülöp-szigetek, s Afrikát tartják a katolicizmus nagy reménységének. Eddig azonban mindössze 14 latin-amerikai bíborosa volt az egyháznak, ami a pápaválasztó testület 13 százaléka.
Ferenc pápa is látja, ezen változtatni kell. Mivel azonban jelentősen nem haladhatja meg a 120-at a Bíborosi Kollégium létszáma, ezért túl gyorsan nem haladhat a pápaválasztó testület átalakítása. A 16 nyolcvan év alatti bíboros közül öten - Ferenc pápához hasonlóan - latin-amerikaiak. Afrikának, Ázsiának, valamint Európának két-két új kardinálisa lesz. Észak-Amerikából csak egy kanadai főpap lesz bíboros, az Egyesült Államokból viszont egy sem.
A pápa a Kúria befolyását is csökkenteni kívánja. Ugyanakkor vannak olyan pozíciók a Vatikánban, amelyek mondhatni automatikusan bíborosi kinevezéssel járnak. Nem volt kérdés például, hogy Pietro Parolin államtitkár is az újonnan kinevezett kardinálisok között lesz, amint az sem, hogy Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa is átveheti majd a bíborszínű négyszögletes föveget, a bíborosi birétumot. A német főpapot 2012 nyarán még XVI. Benedek nevezte ki prefektusnak.
Nagyjából elmondhatjuk, a pápa hozzá hasonló személyiségű főpapokat tesz meg bíborosnak. Ez különösen a latin-amerikaiakra igaz. Leopoldo Brenes Solorzano managuai érsek, Kelvin Felix trinidadi főpap, valamit Haiti leendő bíborosa, Chibly Langlois is azt hangoztatta, remélik, nem változik semmi azzal, hogy átvehetik a bíborosi birétumot, s továbbra is Isten egyszerű szolgájaként maradhatnak egymázmegyéjükben. Haitin ma, majdnem négy évvel a pusztító erejű földrengés után is, drámai a helyzet. 170 ezren maradtak fedél nélkül. A természeti katasztrófában mintegy 250 ezren vesztették életüket.
Langlois hazájában részt vesz a politikai megbékélés folyamatában: a kormány és az ellenzék között közvetít.Akadnak azonban meglepő kinevezések is. Az esetek túlnyomó többségében a velencei pátriárkát és a torinói érseket is bíborossá kreálják. A II. vatikáni zsinat atyja, XXIII. János pápa például Velencéből tette át székhelyét a Vatikánba. Ferenc pápa azonban ez esetben szakított a hagyományokkal. Talán azért is, mert nem akart tehetősnek számító egyházmegyéből bíborost kreálni, s ezzel is az egyszerűség üzenetét kívánta közvetíteni. A pápa "másodrendű" püspököt, Perugia egyházmegyei vezetőjét, Gualtiero Bassettit emelte bíborosi rangra. Szintén meglepetésként értékelték, hogy Lorenzo Baldisseri máris bíboros lesz, akit tavaly szeptemberben nevezett ki a pápa a püspöki szinódus főtitkárának.