A Mudzsahedin Halk (MEK) nevű iráni ellenzéki mozgalom tagjai jelenleg állítólag a szomszédos Irak területén, a Camp Liberty nevű egykori amerikai katonai támaszponton élnek Bagdad közelében, és azért akarnak Romániába telepedni, mert nincsenek biztonságban a térségben. Táborukat tavaly több támadás is érte több mint ötven áldozatot követelve.
Az Adevarul értesülése szerint az iráni ellenzékiek romániai elhelyezése volt az egyik titkos célja annak a látogatásnak, amelyet Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese tett januárban Bukarestben. Victor Ponta miniszterelnök akkor sejtelmes kijelentéseket tett arról, hogy Nulandot valójában nem a román igazságszolgáltatás függetlensége miatti aggodalom vezette Bukarestbe, hanem látogatása fő célja a román-amerikai kapcsolatok egyik fontos, de bizalmas témájával állt összefüggésben.
A MEK küldöttei állítólag tíz napja Bukarestben jártak, és több liberális (kormánypárti) politikussal tárgyaltak. Az Adevarul úgy tudja, 67 román törvényhozó részvételével egy nem hivatalos kezdeményezés is alakult a bukaresti parlamentben a Szabad Iránért Román Parlamenti Bizottság elnevezéssel, Romeo Nicoara liberális képviselő vezetésével. A román képviselők szerint a MEK küldöttei Európa több országában bemutatták helyzetüket, a csoport néhány tagja számára pedig már sikerült is menedéket találniuk Albániában, Olaszországban, Németországban és Kanadában.
A román lap is felidézte: az Egyesült Államok 2012-ben döntött úgy, hogy leveszi a terrorista szervezetek listájáról az emigráns iráni ellenzéki Mudzsahedin Halk csoportot, miután a csoport lemondott az erőszak alkalmazásáról, és információt szolgáltatott Washingtonnak az iráni nukleáris programról. A szervezet levétele a terrorlistáról lehetetővé tette, hogy a csoport tagjai Irakon kívül máshol is letelepedhessenek, vagy menekültstátust kérhessenek.
Washington meg is próbálja rábeszélni az európai kormányokat, hogy fogadja be őket, ám mivel a MEK szektaszerű szervezet, amelynek több követőjét is azzal gyanúsítják, hogy a 70-es években amerikaiakat gyilkolt meg, a befogadási kedv meglehetősen mérsékelt.