A brüsszeli megbeszélés célja az esetleges uniós intézkedések személyi és tárgyi hatályának megállapítása - vagyis az elképzelhető szankciófajták, így például a vízumtilalom, illetve a számlabefagyasztás eldöntése mellett annak a meghatározása, hogy kik is felelősek voltaképpen az erőszakért.
Ezzel kapcsolatban az uniós vezetők az elmúlt napokban rendre a kijevi vezetés felelősségét hangsúlyozták, és ezt tette csütörtökön William Hague brit külügyminiszter is, már Brüsszelbe érkezése után. Frans Timmermans holland külügyminiszter ugyanakkor a tanácskozásra érkezve újságíróknak arról beszélt, hogy ellenzéki oldalon szintén akadnak az erőszakért felelőssé tehető, kis létszámú radikális csoportok.
Ha azonban csupán az ukrán hatalmi gépezetre összpontosítanak a miniszterek, ott sem egyértelmű a helyzet. Diplomaták szerint a legtöbb esélyt annak lehet adni, hogy az erőszakos cselekményekre parancsot adó főtisztek rákerülhetnek az uniós feketelistára, ám az már felettébb kétséges, hogy ugyanezzel a büntetéssel fogják-e sújtani Viktor Janukovics ukrán elnököt is, akitől lényegében azt várnák, hogy biztosítsa a további erőszaktól való tartózkodást a kormányzati oldalon.
A brüsszeli EU-külügyminiszteri tanácskozáson személyesen nincs jelen Frank-Walter Steinmeier, Laurent Fabius és Radoslaw Sikorski: a német, a francia és a lengyel diplomácia irányítója még Kijevben tartózkodik.
Megbeszéléseket folytattak Viktor Janukovics elnökkel, és a tervek szerint az ellenzékkel is egyeztetnek. Eredetileg úgy volt, hogy délutánra átrepülnek Brüsszelbe, de végül mégis a ukrán fővárosban maradtak, ahonnan videó-távkonferencia keretében kapcsolódnak be a brüsszeli eszmecserébe.
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője korábban azt mondta, hogy kapcsolatban van a három külügyminiszterrel, és tapasztalataikról tájékoztatja a brüsszeli tanácskozás részvevőit.
A megbeszélésen Magyarországot Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli.